A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.
Mycle Schneider, a világ egyik legnevesebb független nukleáris ipari szakértője, a World Nuclear Industry Status Report szerkesztője szerint a világon jelenleg épülőben lévő atomreaktorok többségénél súlyos idő- és költségtúllépések mutatkoznak, 8 erőmű esetében a csúszás meghaladja a 20 évet. A rekordot egy amerikai reaktor tartja, amely 1972 óta épül, építését nemrég 27 évnyi munka után állították le. Iránban 36 év után állt le egy Roszatom-érdekeltségű erőmű-beruházás.
 |
| A Paks II projekt a legmagasabb korrupciós kockázatú beruházások közé tartozik Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Tóth István János korrupciókutató, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a nagyberuházásoknál az idő- és a költségtúllépés az egyik legjellemzőbb eszköz a korrupciós hasznok kinyerésére. A kutató szerint minden állami beruházásnak van korrupciós kockázata, és a projekt volumene mellett leginkább az intézményi és szabályozási környezet dönti el, hogy ez a kockázat mekkora. Az atomerőmű ráadásul speciális termék, amelynél mindig érvényesül az információs aszimmetria (az eladó többet tud a termékről, mint a vevő, ezért az előbbi ott vágja át az utóbbit, ahol akarja). Ha versengő piacról van szó, akkor a korrupció esélye kisebb – ezért is baj, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben nem tenderen választották ki a beruházót.
