galéria megtekintése

Paks II: legalább 600 milliárdot ellopnak

10 komment


Hargitai Miklós

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

Mycle Schneider, a világ egyik legnevesebb független nukleáris ipari szakértője, a World Nuclear Industry Status Report szerkesztője szerint a világon jelenleg épülőben lévő atomreaktorok többségénél súlyos idő- és költségtúllépések mutatkoznak, 8 erőmű esetében a csúszás meghaladja a 20 évet. A rekordot egy amerikai reaktor tartja, amely 1972 óta épül, építését nemrég 27 évnyi munka után állították le. Iránban 36 év után állt le egy Roszatom-érdekeltségű erőmű-beruházás.

Paks II projekt a legmagasabb korrupciós kockázatú beruházások közé tartozik
A Paks II projekt a legmagasabb korrupciós kockázatú beruházások közé tartozik
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Tóth István János korrupciókutató, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a nagyberuházásoknál az idő- és a költségtúllépés az egyik legjellemzőbb eszköz a korrupciós hasznok kinyerésére. A kutató szerint minden állami beruházásnak van korrupciós kockázata, és a projekt volumene mellett leginkább az intézményi és szabályozási környezet dönti el, hogy ez a kockázat mekkora. Az atomerőmű ráadásul speciális termék, amelynél mindig érvényesül az információs aszimmetria (az eladó többet tud a termékről, mint a vevő, ezért az előbbi ott vágja át az utóbbit, ahol akarja). Ha versengő piacról van szó, akkor a korrupció esélye kisebb – ezért is baj, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben nem tenderen választották ki a beruházót.

 

Amikor az eladó megrendelői helyzetben van (mint a Roszatom, amely fővállalkozó és generálkivitelező is), az megtöbbszörözi a korrupciós veszélyt, ugyanúgy, mint az a helyzet, amelyben a megvalósítás összekapcsolódik a finanszírozással, kizárva a piaci paramétereket.

Tóth István János szerint a Paks II projekt az összes mérhető paraméter alapján a legmagasabb korrupciós kockázatú beruházások közé tartozik. A képet tovább árnyalja, hogy a nukleáris beruházásoknál világszerte általános a határidők és a költségkeretek túllépése, a projektek leállítása (amikor az összes közpénzráfordítás elvész), valamint a biztonsági követelmények megsértése (amikor a korrupciós haszon abból fakad, hogy adott áron a papíron szereplőnél alacsonyabb minőséget vásárolnak). A költségek elszállása gyakorlatilag kikerülhetetlen, a mértéke pedig jellemzően a 200-350 százalékos sávban mozog, vagyis nem minimális túlköltésekről van szó.

A kutatók a speciális magyar viszonyokat is vizsgálták, mottóként a 4-es metró beruházását használva, amelynek az idén átadott szakaszát először 2003-ra ígérték. Több mint 70 ezer közbeszerzés adatait elemezve arra jutottak, hogy minél nagyobb egy beruházás, annál több az ellopott pénz. Ha cég a megrendelő, akkor nő a kockázat, az energiaiparban pedig az átlagosnak a sokszorosa a korrupció esélye.

A tipikus magyar korrupciós modellben mindig van egy rejtett megrendelő (például egy pártközeli gazdasági csoport), amely gyakran eleve a legnagyobb korrupciós haszon alapján választja ki a beruházást – ilyenkor a projekt tényleges célja a korrupció. A pénzt jellemzően egy pártalapítvány vagy egy kis kft. és egy offshore cég közbeiktatásával veszik ki, miközben minden tranzakció legális, és az adót is megfizetik. A korrupciós jutalék mértéke a nemzetközi átlagban 5, nálunk jellemzően 10-15 százalék. A fentiek alapján a 4000 milliárdos paksi projektnél a legjobb esetben is 600 milliárd forintot visz majd el a korrupció.

A kutató szerint a kockázatot hatékonyan lehetne csökkenteni az üzleti világban elterjedt módszerekkel: a beruházótól független antikorrupciós iroda létrehozásával, a szerződések adatbázisba rendezésével és nyilvánosságra hozásával, a korrupciótól leginkább fenyegetett vezetői pozíciók azonosításával, az üzleti folyamatok monitoringjával és különösen a csúszások, költségtúllépések eseteinek alapos megvizsgálásával, illetve a minél nagyobb szintű átláthatóság biztosításával.

– Korrupciós nyomás biztosan lesz, aki pedig a kézzelfogható kockázatokat ignorálja, az a korrupciót támogatja – fogalmazott Tóth István János.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.