galéria megtekintése

Oroszország végleg magához láncolta a magyar kormányt

17 komment


Hargitai Miklós

Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött a magyar kormány Oroszországgal a paksi bővítésről – hangzott el az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung csütörtöki budapesti konferenciáján, ahol a beruházás geopolitikai vonatkozásairól tanácskoztak. A meghívott szakértők közül ketten is úgy foglaltak állást, hogy Európában piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.

Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet tüntetése február 1-én.  A világ már kevésbé szorul rá az orosz fűtőanyagra
Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet tüntetése február 1-én. A világ már kevésbé szorul rá az orosz fűtőanyagra
M. Schmidt János / Népszabadság

Severin Fischer, a German Institute for International and Security Affairs elemzője elöljáróban arról beszélt, hogy Oroszország az olajárak nyár óta tartó esése miatt bajban van. A jelenlegi árszint az olajállamok többsége számára deficitet okoz, a jelentős exportőrök közül ma csak Omán és Kuvait realizál nyereséget a kitermelésen. Ráadásul a világ a palaolaj- és palagáz-forradalom miatt egyre kevésbé szorul rá az orosz fűtőanyagra.

Az időközben háborúvá fajult orosz-ukrán konfliktus megmutatta, hogy az Oroszországgal folytatott üzletelésnek mindig van egy rejtett vagy látható politikai ára: amint Ukrajna nyilvánvalóvá tette, hogy szabadulni akar az orosz függésből, drasztikusan megnőtt az Oroszországból importált gáz ára. A szakértő szerint Európa meg fogja oldani a télen nagy valószínűséggel kipattanó gázválságot – 2009 óta rengeteget költöttek alternatív útvonalak és források kiépítésére –, Ukrajnában viszont krízis lesz. Severin Fischer hozzátette: azzal, hogy az Európai Bizottság a napokban engedélyezte egy tervezett angliai atomerőműnél a piaci ár dupláját jelentő garantált áramátvételi ár (vagyis az állami támogatás) alkalmazását, valójában deklarálta: az EU-ban üzleti alapon lehetetlen egy nukleáris projektet véghezvinni.

 

Hasonlóan érvelt Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa is: ő úgy véli, hogy az oroszokkal kötött megállapodást nem lehet pusztán nukleáris kérdésként kezelni, annak mindenképpen van egy külpolitikai költsége is. Egyrészt teljes egészében negligáltuk az EU versenypiaci, finanszírozási, illetve az államadósság növelésével kapcsolatos aggályait, aminek még következményei lehetnek, másrészt kifelé úgy látszik, hogy itt egy nagyobb horderejű, sok területre kiterjedő együttműködés formálódik Oroszországgal, aminek szintén súlyos konzekvenciái lesznek – felrobbanthatja például a visegrádi négyek együttműködését (elsősorban azért, mert a regionális integráció legfontosabb szereplője, Lengyelország épp az ellenkező irányba tart), aminek Magyarország szempontjából kizárólag az izoláció lehet az alternatívája, ezért nem engedhetjük meg magunknak.

Deák szerint térségünkben az energetikai populizmus („rezsicsökkentés") elegendő saját energiaforrás híján mindig valamilyen külső támaszt feltételez, ám már több országban kiderült, hogy ez nincs ingyen: amikor például Bulgária ki akart hátrálni a Roszatom ottani, költségtúllépés miatt ellehetetlenült atomprojektjéből, hirtelen radikálisan megnőtt az Oroszországból importált gáz ára. A szakértő azt is kifejtette, hogy a magyar-orosz atomegyezményből gyakorlatilag lehetetlen kilépni: a megállapodás egyik pontja szerint 180 napon túli nemfizetés esetén Oroszország egy összegben lehívhatja a magyar tartozást, vagyis „bármilyen vita esetén 180 nap után az orosz félnek lesz igaza".

Szörényi András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonsági főtanácsadója elővette azt a Lázár Jánostól is gyakran hallható érvrendszert, hogy a kormánynak egyszerre kell az ellátásbiztonságra, a versenyképességre és a környezeti fenntarthatóságra figyelnie, és e hármas szempontrendszert egyszerre csak az atomerőmű elégíti ki. Több résztvevő felhívta ugyanakkor a figyelmét, hogy az Orbán-kabinet a paksi bővítés ügyét leszámítva sosem érvel a fenntarthatósággal, és láthatóan nem is érdekli a téma: Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a megújulók aránya, a szélerőművek építését pedig évek óta nem engedélyezik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.