Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött a magyar kormány Oroszországgal a paksi bővítésről – hangzott el az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung csütörtöki budapesti konferenciáján, ahol a beruházás geopolitikai vonatkozásairól tanácskoztak. A meghívott szakértők közül ketten is úgy foglaltak állást, hogy Európában piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.
Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet tüntetése február 1-én. A világ már kevésbé szorul rá az orosz fűtőanyagra M. Schmidt János / Népszabadság |
Severin Fischer, a German Institute for International and Security Affairs elemzője elöljáróban arról beszélt, hogy Oroszország az olajárak nyár óta tartó esése miatt bajban van. A jelenlegi árszint az olajállamok többsége számára deficitet okoz, a jelentős exportőrök közül ma csak Omán és Kuvait realizál nyereséget a kitermelésen. Ráadásul a világ a palaolaj- és palagáz-forradalom miatt egyre kevésbé szorul rá az orosz fűtőanyagra.
Az időközben háborúvá fajult orosz-ukrán konfliktus megmutatta, hogy az Oroszországgal folytatott üzletelésnek mindig van egy rejtett vagy látható politikai ára: amint Ukrajna nyilvánvalóvá tette, hogy szabadulni akar az orosz függésből, drasztikusan megnőtt az Oroszországból importált gáz ára. A szakértő szerint Európa meg fogja oldani a télen nagy valószínűséggel kipattanó gázválságot – 2009 óta rengeteget költöttek alternatív útvonalak és források kiépítésére –, Ukrajnában viszont krízis lesz. Severin Fischer hozzátette: azzal, hogy az Európai Bizottság a napokban engedélyezte egy tervezett angliai atomerőműnél a piaci ár dupláját jelentő garantált áramátvételi ár (vagyis az állami támogatás) alkalmazását, valójában deklarálta: az EU-ban üzleti alapon lehetetlen egy nukleáris projektet véghezvinni.