Milliárdokért megy a belharc a hitközségben?

Tordai Péter válaszként szintén levelet írt a közgyűlés tagjainak. Visszautasította a „nemtelen támadásokat”, és Schwezoff Dávid visszahívását javasolta. November elejére összehívta a BZSH közgyűlését, ezzel együtt fegyelmi eljárást is kezdeményez az ügyvezető igazgatóval szemben. „Megpróbáltam, de nem tudok, és már nem is kívánok vele a jövőben együtt dolgozni” – indokolta fellépését.

Tordai, aki a Mazsihisz alelnöke is egy személyben, kérdésünkre elmondta: a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáról és más, felújításra váró ingatlanokról a kormányzat a Mazsihisszel, nem pedig a BZSH-val egyeztet. A Rumbach Sebestyén utcában „folyamatosan vannak bejárások”, a munkálatok a tervek szerint jövőre kezdődnek. Az átadás egyik lehetséges időpontja 2016. április 16-a, a holokauszt magyarországi emléknapja.

„A kormány valóban 2,7 milliárd forintot szán a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítására és átalakítása, de erről még nincs hivatalos döntés” – nyilatkozta Tordai.

Schwezoff Dávid a tavasszal távozó – időközben Lázár János miniszter tanácsadójának felkért – Zoltai Gusztáv utóda. Kiderült róla, hogy régebben transzvesztita előadóként melegbárokban lépett fel, katolikus kántorként tevékenykedett és evangélikus egyetemen is tanult. Heisler András, a Mazsihisz elnöke, majd a Mazsihisz elnökök tanácsa is próbálta elérni, hogy menesszék, de Tordai Péter korábban nem lépett az ügyben.

Schwezoff és Tordai a közelmúltban a csepeli zsinagóga ügyében csapott össze. A BZSH elnökét az a vád érte, hogy – feltehetően anyagi előnyök reményében – a számára kedves kivitelezőnek akar kedvezni. Tordai ezt is visszautasította. A csepeli zsinagóga alapkövét 2013 januárjában tették le. A beruházással szeptember végéig kellett volna elkészülni, de eddig egyetlen kapavágás sem történt. A késedelmet Tordai Péter a hitközségen belüli viszályokkal magyarázta.