Horváth Csaba fizikai színházában tárgyszerűen fájdalmas beszéddel és plasztikus mozgáskompozícióval beszélik el mindezt. Tragikus komolysággal, amíg a bűnösök igazságuk útján járnak, és galád iróniával, mihelyt morálisan is megroppannak. Karsai György és Térey János fordításában tiszta mai magyar nyelven szól a Radnótiban Euripidész tragédiája.
Helyenként finom szellemességgel üt át az aktualitás. Khell Zsolt rozsdás fémdíszlete döng és csattog, Benedek Mari ruhái jellemeket és helyzeteket beszélnek el. Szávai Viktória átlátszó fekete csipke alatt mutatja Helené szépségét, Móga Piroska e. h. fehér blúzban, rakott szoknyában hegedüli Hermioné néma szerepét, Gazsó György sötét öltönyben, világos nyakkendőben lavíroz Meneláoszként. Bálint András szklerotikusan szenvedélyes vénségként adja Tündareoszt, Martinovics Dorina rideg fájdalmú Élektra, Rétfalvi Tamás testben-lélekben törékeny Oresztész.
Az Örkény Színházban a Mohácsi testvérek közelebbre néznek az ember-szörny viselt dolgaiban. Most, amikor a centenárium okán mindenki 1914-re réved, nekik 1941 jutott az eszükbe. Nem az I., hanem a II. világháború. A magyar zsidóirtás kezdete, amikor a magyar hatóságok a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidók ezreit tették át az ukrán határon, noha nemigen lehetett kétségük afelől, mi fog velük történni a német megszállás alá került területen. Kovács Márton zenéjével és koreográfiájával dalos-táncos revü kíséri a nagypolitikát és a kisemberek, áldozatok és tettesek sorsát gyakran álomszerűen megidéző jeleneteket.
Mint minden Mohácsi-műben, gyakori a félrebeszéd és a félrehallás, csak most nem mulatságos. Többnyire a zsidó helyett mondanak valami mást. Például indiánt a nemzetállam vezetőinek lázálmaiban. Vagy magyart mindjárt a darab elején.
„Kitelepítik a magyarokat”
– hozza a hírt Gyabronka József az ünneplő zsidó közösségnek. Csak miután bezsebeli a részvétet, helyesbít: a zsidókat. Micsoda képtelenség, hogy a magyarokat! De így helyreállt a világ rendje.
Az abszurd rend, aminek példái sorakoznak csaknem két és fél órán át szünet nélkül. Akad groteszk családtörténet a zsidó famíliába házasodó fajvédő magyar leány (Varga Lili e. h. csodás alakításában) tragédiájáról, egykori szeretők keserűen szentimentális találkozása a személyi motozás alkalmával (Gálffi László és Kerekes Éva remeklése), tömegmészárlás idegenvezetői szemmel (Epres Attila irányításával), magyar tisztek sokrétűen tanulságos mulatozása (Kocsis Pál precíz főszereplésével) és mániákus fotózás, a végső pillanat megragadásának szenvedélye.
A halványszürke, szűkölő sikátor Khell Zsolt és Kovács Nóra Patricia munkája, Remete Kriszta tervezte a stilizálást, jellemzést és kort jó érzékkel keverő ruhákat. Az előadás címe: e föld befogad avagy Számodra hely. Fölösleges magyarázni.
EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ
Radnóti Színház
E FÖLD BEFOGAD AVAGY SZÁMODRA HELY
Örkény Színház Kovács Márton–Mohácsi testvérek
