Jávor úgy véli, az EUobserver által megszellőztetett lehetőség, amelynek alapján a kilátásba helyezett Oroszország-ellenes szankciók a tervezett paksi bővítést is elsodorhatják, egyelőre csak opció: még ha az EU megtiltja is, hogy európai cégek (mint a magyar Államadósság Kezelő Központ Zrt.) orosz pénzintézetektől (mint a Vnyesekonombank) hitelt vegyenek fel, technikai értelemben a korlátozás megkerülhető, ha a magyar és az orosz államot nevezzük a paksi hitel felvevőjének, illetve a hitelnyújtónak.
Az viszont világos, hogy a szankciók célja Oroszország európai gazdasági térfoglalásának megakadályozása és az orosz függőségek csökkentése, és ezzel az uniós szándékkal csak súlyos gazdasági-politikai kockázatok vállalása árán lehet szembefordulni. Ennél is tisztább helyzetet teremt a formálódó, még az Európai Parlament és az Európai Tanács állásfoglalására váró energiabiztonsági stratégia, amely semmiféle kibúvót nem kínál föl a tagállamoknak.
A nyolc pillérből álló stratégia (azonnali intézkedések egy esetleges téli orosz gázstop kivédésére, a tagországok közti együttműködés és szolidaritás intézményesítése energiaválságok esetére, az európai energiakereslet gyors csökkentése az energiahatékonyság javításával, az integrált európai energia piac haladéktalan létrehozása, a külső energiafüggés mérséklése és a belső termelésre történő támaszkodás, az energiatermeléssel kapcsolatos K + F-tevékenység felpörgetése, a külső beszerzési források diverzifikálása, valamint a nemzeti energiapolitikák összehangolása, egy egységes uniós energiapolitika megvalósítása) azt a célt szolgálja, hogy Oroszország ne használhassa az „energiafegyvert” az EU zsarolására.
– Oroszország jelenlétét a minimális szintre kívánják csökkenteni az európai energiaszektorban, ami 180 fokban ellentétes a magyar kormány jelenlegi törekvéseivel – állítja Jávor Benedek. A stratégiában valóban számos olyan pont található, amely mintha kifejezetten a paksi beruházás megkérdőjelezése okán került volna a szövegbe.
„Külön figyelmet kell fordítani az unióban építendő, nem uniós technológiát felhasználó új atomerőmű-beruházásokra, azt biztosítandó, hogy ezek az erőművek ne csak Oroszországtól függjenek a nukleáris fűtőanyaggal való ellátást illetően: a fűtőanyag-ellátás diverzifikálásának lehetőségét minden új beruházás esetében feltételként kell szabni.” (A két új paksi blokk az egyezmény alapján kizárólag orosz üzemanyaggal működne.)
„Bizonyos nem uniós üzemeltetők megpróbálják elkerülni az unió területén az uniós jogszabályoknak való megfelelést, ami szükségessé teheti az irányadó szabályok uniós és tagállami szinten történő szigorúbb alkalmazását és esetleges megerősítését. Ezzel összefüggésben garantálni kell az uniós belső piaci szabályok tiszteletben tartását is, különösen a közbeszerzés vonatkozásában.” (A paksi bővítési beruházás odaítélésénél nem írtak ki közbeszerzést.)
Az Orbán-kormány lépései azonban nem csak a paksi bővítés kapcsán mennek szembe az uniós energiabiztonsági stratégiával. Az EU előírja az úgynevezett megújuló kapacitások növelését, amivel nem egyeztethető össze a hazai szélerőmű-engedélyezés 2010 óta tartó befagyasztása.
Jávor Benedek szerint a Fidesz oroszbarát, az uniós céloknak szinte minden ponton ellentmondó energiapolitikája a néppárti frakcióban is feszültségeket okozhat. A magyar kormánypárt ehhez az irányhoz legfeljebb a szélsőséges euroszkeptikusok között találhat alkalmi szövetségeseket, akik tartalomtól függetlenül minden olyan szabályozási javaslatot elleneznek, amely növelné az uniós hatásköröket, és „beleszólásként” értelmezhető.
