Ennek az optimista álláspontnak ugyanakkor ellentmond, hogy a bővítéshez a Teller-projekt keretében az MTA Atomenergia Kutatóintézete által készített megvalósíthatósági tanulmány világosan leírja: a csatorna kapacitása elvileg 220 köbméter másodpercenként, és a régi blokkokhoz csak 110 köbmétert kell kivenni, ám egy konstrukciós hiba miatt alacsony víz idején most is nehézkes a vízellátás (2011 nyarán emiatt havária-helyzet alakult ki), és amikor a régi, illetve az új blokkok párhuzamosan működnek, az együttes ellátásukat a meglévő létesítmény nem tudja biztosítani (ezért is vetették el a dokumentum szerzői a csatorna átépítését, mondván: az legfeljebb ideiglenes megoldást jelent). A szakértők emiatt a hűtőtornyos hűtést javasolták, vagy
esetleg a Duna duzzasztását.
|
Számol a kormánybiztos
M. Schmidt János / Népszabadság |
„Az új blokkok vízkivételi műve úgy lesz kialakítva, hogy a jövőben várható természetes dunai medermélyülés esetén is, a blokkok élettartamának végén is kiemelhető legyen a megfelelő mennyiségű víz a Dunából. A Duna duzzasztása a paksi atomerőmű miatt nem szükséges, minden feladatot el tudunk végezni dunai duzzasztás nélkül. Ha később hajózási vagy megújulóenergia-termelési szempontokból az atomerőműtől függetlenül valaki olyan döntést hozna, hogy duzzasztót épít a Dunán, a régi és az új blokkok ezzel a peremfeltétellel is együtt tudnának működni” – írja Aszódi. A kormánybiztos kitér a visszavezetett hűtővíz miatt a Dunában bekövetkező hőszennyezésre is (amit korábban szintén a duzzasztással láttak kezelhetőnek): szerinte ez sem jelent majd gondot.
Úgy tudjuk, a hőszennyezés az alvízi országok környezetvédelmi hatóságait is izgatja, a horvát kormány ezzel kapcsolatos megkeresésére azonban
az Orbán-kabinet nem válaszolt.
Megkérdeztük Aszódi Attilától, hogy akkor is lehívják-e az orosz hitel első részletét (ami a költségvetési sor fedezete lenne), ha az Oroszországgal megkötendő megvalósítási megállapodások (amelyekből például kiderülne, hogy mennyiért vállalja a Roszatom az új blokkok felépítését – ez ugyanis szintén nyitott kérdés még) nem készülnek el az év végéig.
– A megvalósítási megállapodások előkészítésén intenzíven dolgozunk, igyekszünk tartani, hogy azok még ebben az évben aláírásra készen legyenek. Ettől függetlenül hitel lehívására csak akkor kerülhet sor, ha tényleges teljesítés történt – válaszolta a kormánybiztos. Szembesítettük Aszódit azzal is: az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a tender nélküli szerződéskötés az orosz féllel sérthette-e az uniós jogot, nem minősül-e tiltott állami támogatásnak a tervezett finanszírozási konstrukció, illetve beleütközik-e az EU versenyszabályaiba a támogatott árú paksi áram megjelenése az európai árampiacon. Arra a kérdésre, hogy ezek az eljárások nem akaszthatják-e meg a beruházást, a kormánybiztos először is leszögezte: a paksi áram árában (szemben Lázár János miniszterelnökségi miniszter korábbi ígéretével) minden költségelem szerepelni fog, beleértve a tőkét, a tőke kamatait, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés, az üzemanyag- és a kiégettüzemanyag-kezelés, illetve a blokkok majdani leszerelésének költségeit is. Aszódi Attila szerint
Magyarországnak joga volt államközi szerződést kötnie Oroszországgal a bővítésről.
– Azt reméljük, hogy a részletek értékelése után megkapjuk az európai uniós jóváhagyást a projektre. Addig is a tervezési munka és a kivitelezés előkészítése folytatódni fog a korábban elhatározott menetrend tarthatósága érdekében – hangsúlyozta a kormánybiztos.
