Jávor idén június 12-én intézett kérdést Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez azzal kapcsolatban, hogy az ukrán helyzet hogyan befolyásolja a kazetták tervezett kiszállítását, és rendelkezik-e a kormány a szükséges uniós jóváhagyással. Az EP-képviselő egy hasonló tartalmú kérdést az Európai Bizottságnak is föltett – az utóbbira adott válaszból kiderül, hogy a kormány éppen június 13-án, vagyis egy nappal a magyar politikus fellépése után tájékoztatta az EB-t a kiszállítási tervekről. Seszták június 20-án válaszolt; a miniszter akkor azt írta, hogy nincsenek részletes információi a projektről. Ez nehezen hihető annak fényében, hogy a kormány egy héttel korábban informálta a bizottságot, és a kabinetnek Seszták az illetékes tagja. A paksi atomerőmű vezetése július 8-án arról tájékoztatta Jávort, hogy a szállítási szerződést benyújtották notifikációra az EB-hez, és az évekkel korábban rögzített szállítási útvonalat (amely Ukrajnán keresztül vezet Oroszországba) nem módosították. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szintén úgy nyilatkozott (július 18-án), hogy tudomása szerint az MVM az elhelyezési szerződést benyújtotta a bizottságnak notifikációra.
A fentiekhez képest a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén már egy hónappal korábban az hangzott el, hogy az ukrajnai események nem teszik lehetővé az eredeti útvonalon történő biztonságos kiszállítást. Ez két dolgot jelenthet: elképzelhető, hogy a kormány és az OAH illetékesei tudatosan dezinformáltak a parlamenti szakbizottság előtt, de az is lehetséges, hogy a kormány a valós kockázatok tudatában küldte ki az atomvonatot Ukrajnán át Oroszországba.
Az Európai Bizottság tájékoztatására vonatkozó összes kormányzati állítást megkérdőjelezi ugyanakkor az a válasz, amelyet Günther Oettinger, az EB energiaügyi biztosa adott Jávornak a kiszállítás körülményeit firtató írásbeli kérdésére. A biztos ebben úgy fogalmazott: nem tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szállítás, illetve az elhelyezési szerződés megfelel-e az Euratom szerződés előírásainak, mivel nem kapott erre vonatkozó információkat a magyar kormánytól – vagyis az EB az Orbán-kabinet állításával ellentétben nem kapta meg a kérdéses kontraktusokat. Ez azért izgalmas fejlemény, mert a bizottságnak az Euratom szerződés alapján vizsgálnia kell a kiszállítás biztonságosságát, illetve azt, hogy a kinti feldolgozás és a képződő hulladékok kezelése megfelel-e az uniós követelményeknek. A majaki hulladékfeldolgozó létesítmény, amelybe a sérült fűtőelemek kerültek, nem rendelkezik az unió előírásainak megfelelő minősítéssel. Amiből az következik, hogy a kazetták majaki feldolgozása az uniós jog szerint eleve nem lehet szabályos, a procedúra során képződő nagy aktivitású sugárzó hulladékot pedig Magyarországnak akár vissza kell fogadnia. Ennek tükrében különösen érthetetlen, hogy miért volt ennyire sürgős – az ukrajnai harci cselekmények ellenére – a kiszállítás, hiszen azzal Magyarország szempontjából egyáltalán nem rendeződött a sérült üzemanyag-kazetták helyzete.
