Az „olcsó” paksi atomerőmű jelenleg megawattóránként 40-45 euróért adja az áramot az államnak, a szabadpiacon ugyanez 35 euróba kerül, az új paksi blokkok viszont 80-90 euróért fogják előállítani – hangzott el kedden egy szakmai konferencián.
– A miniszterelnök januárban jelentette be, hogy orosz technológiával, orosz hitelből új atomerőművet akar építeni Pakson. A döntés hátteréről, gazdasági, műszaki, geopolitikai megalapozottságáról azóta sem tudunk semmit. Ha a kormány nem válaszol még a legindokoltabb kérdésekre sem, meg kell próbálni megkeresni a válaszokat – vezette föl az öt alkalomból álló, Paksról komolyan elnevezésű konferenciasorozat nyitórendezvényét Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet igazgatója. A meghívott szakértők az első alkalommal a várható államháztartási hatásokat elemezték.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet (KFI) vezetője szerint az orosz hitel csak a finanszírozási formát jelenti, a projekt maga ugyanúgy az államadósságot növeli, mintha államkötvény kibocsátásából fedeznék a költségeket. – Nagy valószínűséggel a költségvetési hiány is nő, hiszen állami beruházásról van szó, amely befektetői szinten nem térül meg, és nem is a megtérülés a perdöntő szempont – hangsúlyozta.
A KFI elkészített egy számítást a költségvetési következményekről – Romhányi szerint itt az alkalom, hogy ha a kormány vitatja a megállapításokat, előálljon a saját számításával. A KFI kalkulációja alapján az „akár 40 százalékosnak” mondott magyar beszállítói arány a gyártási területen várhatóan 0, a helyszíni bérköltségekben optimális esetben 40, a helyszíni anyagköltségben pedig 20 százalék körül lehet, összességében legfeljebb 13 százalékot ér majd el.
