Titkosított szerződések alapján, a közbeszerzés kizárásával nem lehet atomerőművet építeni az EU-ban – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint ezzel a kormány is tisztában van. Erről írt hétvégén a Financial Times is. Érthetetlen, mi a célja annak a törvényjavaslatnak, amely a beruházással kapcsolatos összes dokumentumot 15 évre titkosítaná, és kivonná a projektet a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Kutatás-fejlesztési megállapodást írt alá február 19-én a Paksi Atomerőművet üzemeltető állami MVM Magyar Villamos Művek és az amerikai Electric Power Research Institute (EPRI) – közölte az MVM. Az együttműködés hozzájárulhat a Paksi Atomerőmű hosszú távú biztonságos üzemeltetéséhez és fejleszti az EPRI tudásbázisát - teszik hozzá.

Sem a Putyin-látogatáson, sem az atomtörvény módosításának – a vizit másnapjára időzített – vitájában nem derült ki érdemi új információ a paksi bővítésről. A törvényszövegben egyetlen olyan sor sincs, amely az energiaellátás biztonságát vagy a beruházás sikeres befejezését szolgálná.

A nyugati sajtó szerint Putyinnak szüksége volt rá, hogy megmutassa, még mindig van olyan európai uniós tagállam, ahol fogadják. Moszkva próbálja megosztani az EU-t, és ennek érdekében most a gyengébb államokat támadja.

Több megállapodást kötött a magyar és az orosz kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti találkozóján. A közös sajtótájékoztatón az ukrajnai konfliktus, az energetika, így a két ország közötti gázszerződés volt a fókuszban.

Kommandósok, meztelen tüntetők és közlekedési káosz 'kísérik' Vlagyimir Putyin budapesti látogatását. A villámvizit egyórás csúszással indult; az orosz államfő percek alatt letudta első programjait, majd Orbán Viktorral találkozott. A látogatásról folyamatosan frissített tudósításban számolunk be.

Felmászott a Lánchídra a Párbeszéd Magyarországért két aktivistája kedd kora hajnalban, hogy egy nagy transzparenst lógassanak le az úttest fölé. A molinón a Paks2 felirat állt, az alatt pedig magyarul, angolul és oroszul is kiírták: Kösz nem!

Egyre érthetetlenebb, mi a valódi célja Vlagyimir Putyin elnök mai budapesti látogatásának: új, hosszú távú gázszerződésről nem lesz szó, az atomerőmű-bővítésről pedig elvileg nincs mit tárgyalni, mert decemberre minden alapdokumentumot aláírtak. A beharangozott kulturális, oktatási és regionális együttműködési megállapodások viszont nem olyan súlyúak, hogy indokolttá tehetnének egy elnöki látogatást.

Magyarország megújulna: a paksi bővítés a többség szerint veszélyes, függőséget okoz és növeli az államadósságot, a megkérdezettek túlnyomó része inkább "tiszta" energiaforrásokat preferálna.

Mit adott Orbánnak a paksi üzletért? Miért menekülnek az oligarchák? – „kínzó kérdéseket” kapott az orosz elnök a MoMától.

A Siemens szívesen részt venne a Paks 2. projekt nem nukleáris részének megvalósításában – közölte lapunk érdeklődésére a német vállalat annak kapcsán, hogy Angela Merkel kancellár hazai látogatása kapcsán felmerült: a felek megállapodtak arról, hogy a konszernt beveszik a Paks 2. projektbe.

Orbán Viktor valószínűleg súlyosat hibázott, amikor a nyilvánosság előtt került konfliktusba Angela Merkellel, holott a német kancellár látogatását diplomáciai és gazdasági sikerként is láttathatta volna. Szó van arról például, hogy a Siemens beszáll a paksi bővítésbe.

A Siemens és más német cégek is beszállhatnak a paksi erőműbe – értesült a Népszabadság.

Egy parlamenti szópárbajban Lázár János nemrég burkoltan az atomerőmű „simicskátlanítására” utalt annak kapcsán, hogy a kormány nemzetközi menedzsmentet állítana az energiacég élére. A tervezett lépés másik célja a régi és az új blokkok párhuzamos működtetése ellen lázadozó paksi szakembergárda megfegyelmezése lehet.

Az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) nem feladata megmondani, hogy szükség van-e új reaktorokra Pakson, viszont – amennyiben a döntés megszületik – garantálnia kell a létesítmény biztonságos üzemelését – hangzott el a nukleáris hatóság évindító sajtótájékoztatóján. Az is kiderült, hogy az OAH nyitott kérdésként kezel olyan tételeket, amelyekről a kormány eldöntött tényként beszél.

Doktori disszertációt írt a magyarországi atomkommunikáció sajátosságaiból egy ismert hazai PR-szakember. A legfontosabb tanulság, hogy az atomerőművekkel kapcsolatban nincsenek végleges döntések, semmi sincs kőbe vésve, és külső körülmények – mint a fukusimai baleset, egy gazdasági válság vagy egy jelentős politikai átrendeződés – mindent megváltoztathatnak, akár az erőműépítések igen előrehaladott fázisában is.

A magyar energiarendszer új atomerőművi blokkok építése nélkül is zökkenőmentesen üzemeltethető – állítja az Energiaklub egy most elkészült szakmai tanulmányra hivatkozva. A szervezetnek a paksi projektről hónapok óta zajló konferenciasorozatán ezúttal az atommentes alternatíva volt a téma, szerintük létezik jobb választás a bővítésénél.

Hónapokon keresztül szivárgott a bóros hűtővíz a paksi atomerőmű egyik pihentetőmedencéjéből, és a hiba senkinek sem tűnt fel az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos vizsgálatok idején – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Az MVM-től és az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) kapott papírokra támaszkodó politikus szerint az eset azt mutatja, hogy a nukleáris ellenőrzés és tájékoztatás megengedhetetlenül alacsony színvonalú.

Az Orbán-kabinet a paksi atomerőmű vezérkarának a lecserélésére készül – értesült a Népszabadság. Lázár János a hét elején már említette, hogy változások várhatók. A bejelentés akkor teljes értetlenséget keltett, mostanra viszont –legalábbis Pakson – a tanácstalanság ijedtségbe ment át.

Ha az oroszok valami miatt mégsem vállalnának szerepet a Paks 2. projektben, a beruházás nem valósulna meg – értesült lapunk. Ennek oka forrásaink szerint az, hogy a többi szóba jöhető partner nem kínál hasonlóan kedvező kamatozású hitelt.