Kezdhetnek takarítani
Tavasszal nemzetközi felülvizsgálat kezdődik az atomenergia hivatalnál, kéttucatnyi szakember érkezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől. Részletek itt.
Az egyik neves hazai PR-céget vezető kommunikációs szakember példákat is említ: Hollandiában akörül forgott a vita, hogy morálisan elfogadható-e egy olyan energiatermelési mód, amely feldolgozhatatlan hulladékokat termel, Litvániában pedig, ahol egy orosz atomerőmű építéséről szóló döntést előzött meg egy népszavazás, a biztonságos energiaellátás kontra orosz függőség kérdése érdekelte az embereket. Ott a többség végül nemmel szavazott a beruházásra.
A magyar viszonyokra Sarlós szerint leginkább a valódi diskurzus hiánya jellemző. Az Orbán–Putyin-megállapodás tavalyi aláírása nyomán a bővítés vezető téma lett ugyan a sajtóban, de a fontos döntések már a vita elindulása előtt megszülettek. Magyar jellegzetesség az esélyegyenlőség hiánya is.
Míg Hollandiában a kormány kínosan ügyelt rá, hogy az atomenergia ellenzői és támogatói azonos feltételekkel juttathassák el az érveiket a közvéleményhez (azaz például ugyanannyi pénzből kampányolhassanak), nálunk erre kísérlet sem történik,
így pénzben, médiafelületben és az információhoz jutás lehetőségeiben is nyomasztó a „proatom oldal" túlsúlya.
Paks II nélkül még 2030-ban is simán ellennénk
Energiarendszerünk új blokkok építése nélkül is zökkenőmentesen üzemeltethető – állítja az Energiaklub. Részletek itt.
Hogy valójában mi a lakosság véleménye, azt a sok közvélemény-kutatás ellenére sem tudjuk. A legtöbb kutatás esetében látszik, hogy van egy konkrét szándék a megrendelő részéről, és ennek alárendelődik a kutatás módszertana, megelőlegezve az eredményt. Az MVM – és nyomában a kormány – rendre azzal érvel, hogy a közvélemény 70 százalék feletti arányban atomerőmű-párti, miközben a valóságban arra a kérdésre válaszoltak ennyien igennel, hogy „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik", amivel tényről lévén szó kissé nehéz lenne nem egyetérteni.
Amikor viszont olyan kérdést tettek fel, hogy akarnak-e az emberek orosz hitelből, orosz részvétellel új atomerőművet Magyarországra, egyértelmű volt az elutasítás.
Eltitkolták, hogy szivárog az erőmű
Hónapokon keresztül szivárgott a bóros hűtővíz a paksi atomerőmű egyik pihentetőmedencéjéből, a hiba senkinek sem tűnt fel - erről bővebben itt írtunk.
Ráadásul az egész kérdést mélyen átitatja a politika. Sarlós szerint egy ilyen volumenű beruházásnál a döntési jogosítványokat birtokolni jelentős politikai hatalmat is jelent, ám ennek – a térségünkben Bulgáriában láthattunk rá példát – megvannak a kockázatai. Akinek a neve egybeforr egy nukleáris beruházással, az kudarc esetén együtt bukik a projekttel, mint ahogy az atompárti politikai erő bukása is elhozhatja a beruházás ellehetetlenülését.
|
Védősisakok a Paksi Atomerőműben
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A legfontosabb tanulság, hogy az atomerőművekkel kapcsolatban nincsenek végleges döntések, semmi sincs kőbe vésve, és külső körülmények – mint a fukusimai baleset, egy gazdasági válság vagy egy jelentős politikai átrendeződés – mindent megváltoztathatnak, akár az erőműépítések igen előrehaladott fázisában is.
