Orbánék döntöttek: oroszok, vagy senki
Ha az oroszok valami miatt mégsem vállalnának szerepet a Paks 2. projektben, a beruházás nem valósulna meg – értesült lapunk. Ennek oka forrásaink szerint az, hogy a többi szóba jöhető partner nem kínál hasonlóan kedvező kamatozású hitelt.
A válságos orosz helyzet és a rubel zuhanó árfolyama nem befolyásolja magyar kormányzati illetékesek szerint a paksi beruházás sorsát. Pár hete – amikor Vlagyimir Putyin Ankarában közölte, hogy nem épül meg a Déli áramlat gázvezeték – a kormányoldalon még nagy tétet tettek volna arra, hogy ha a paksi projekt valamilyen okból orosz együttműködéssel nem valósul meg, akkor mások – például franciák – vehetnek részt a kivitelezésben. Ám tegnap magyar európai parlamenti képviselők és kormányközeli források is határozottan állították a Paks 2. projekt kapcsán: „Ha nem az oroszokkal, akkor senkivel!”
|
Akik nem akarnak atomot: LMP-s tiltakozó akció a parlamentben
Reviczky Zsolt |
A háttér-információk alapján az derült ki munkatársunknak, hogy azért volt vonzó az orosz ajánlat, mert csak Moszkva, illetve a Roszatom vállalta, hogy államközi szerződéssel tízmilliárd eurós hitelt garantál Magyarországnak, méghozzá kedvezőnek mondott, huszonegy év alatt sávosan változó – 3,9, 4,5 és 4,9 százalékos –kamattal. Az oroszokon kívül minden más ország a magas piaci kamatokkal járó kereskedelmi banki hitelfelvételt javasolta a magyar államnak a beruházás finanszírozásához. (Ezt némiképp árnyalja, hogy az amerikai nukleáris beruházó Westinghouse az ősszel finanszírozási csomagot kínált a cseh kormánynak a temelíni atomerőmű befejezéséhez.) Klasszikus érv „az oroszokkal vagy senkivel” döntés mellett az is, hogy mivel a paksi atomerőmű orosz technológiával működik, „értelemszerű”, hogy a bővítést is orosz részvétellel hajtsák végre.
Egy másik, a kormányzathoz közel álló forrásunk emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök Münchenben, a Hanns Seidel Alapítvány székházában november elején azt mondta, hogy Paks ügyét „rendkívüli mértékben ellenzi” Washington, mert az USA is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat. A kormányzatban az amerikai–orosz és az amerikai–magyar konfliktus hátterében is az energiapiaci nagyhatalmi befolyás érvényesítését vélik felfedezni.
Volt, aki a Csillagháború 2-nek nevezte, hogy az amerikaiak az olajár mesterségesen alacsonyan tartásával próbálják megroppantani az orosz gazdaságot, és térdre kényszeríteni Moszkvát. (Emlékezetes, hogy a volt amerikai elnök, Ronald Reagan a 80-as években a „gonosz birodalmának” nevezte a Szovjetuniót, és elindította a szovjet gazdaságot végzetesen megrendítő „csillagháborús” fegyverkezési programot.) De – tették hozzá – mivel Oroszország nélkül az Európai Unió is „életképtelen”, Amerika veszélyes játéka a térség energiabiztonságának sem tesz jót. Obstruált anarchizmusnak nevezte egy magas rangú kormányzati tisztviselő azt, hogy a Sarah Sewall külügyi államtitkár által meghirdetett antikorrupciós akciótervvel Washington a civileket mozgósítaná. Mint mondta: „A tüntetés csak tüntetés, de nem megoldás a korrupció felszámolására.”
Forrásunk megerősítette, hogy valószínűleg bevezetik a külföldi támogatású civil szervezetek regisztrálását. (Hasonló törvény a putyini Oroszországban létezik, noha Orbán a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban amerikai példára hivatkozott.)
Az amerikaiak Vida Ildikó NAV-elnököt is érintő beutazási tilalmára felelő magyar kitiltási törvény tervéről az a vélemény is megfogalmazódott, hogy az emberi jogok európai egyezménye szerint minden bizonnyal nem minősülne jogállaminak, ha úgy íródna meg a magyar 7750-es, hogy a kitiltó határozat ellen nem biztosítanának jogorvoslati lehetőséget az érintetteknek. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a kitiltás az állam (kormány) kizárólagos joga, és ha az EU-országok állampolgárára nem vonatkozna, akkor jogállami megoldás lenne.
