Kell-e egy országnak alapkutatás, vagy a pénzt inkább alkalmazott kutatásra költsük? Ez a vita nem új, és nem is magyar specialitás, máshol is rendszeresen fellángol. Az eddigi hozzászólások nagyjából tisztázták az álláspontokat, itt az ideje, hogy megkezdődjön a valódi vita.

A Magyar Tudományos Akadémia egyik friss sajtóközleménye szerint oktatási miniszterünk beleegyezett abba, hogy az MTA a régóta várt reformokat saját hatáskörében hajtsa végre.

Minőségi munkát végez Vizi E. Szilveszter elnök szerint a reformok útján haladó Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Kóka János gazdasági miniszter a teljesítményt - szabadalmakat, gazdasági téren is hasznosítható eredményeket - kéri számon a kutatókon. Az Akadémia most megjelent tanulmánya a minőségről ad számot.

Számomra is meglepő, milyen rég elfeledett érzelmek támadnak bennem a magyar tudomány jelenét vitató írásokat olvasva. Nem állom meg, hogy a hozzászólások egyikét-másikát ne kommentáljam, és ha felkérnek, hogy álláspontomat részletesen indokoljam, feladom a fényes elszigeteltség kényelmét és belepofázok olyan dolgokba, amikhez már alig van közöm, és amikhez nem is igazán értek. Mentségemre szolgáljon, hogy én legalább tisztában vagyok illetékességem és tudásom határaival, ezért pontos receptek vagy praktikus megoldások ajánlása helyett csak pár gondolatot írok le a sok közül, mely agyamban kavarog.

Növekvő érdeklődés, csökkenő kínálat - ez a piaci paradoxon jellemzi az idén 165 éves hazai tudományos ismeretterjesztés jelenlegi helyzetét. A világszerte sikeres korszerű ismeretterjesztő kezdeményezésekből itthon mutatóba is alig találni, az ágazat nagy múltú szervezetei főként konferenciák és munkaerő-piaci képzések szervezésével foglalkoznak.

Szakterületének egyik legsikeresebb kutatója, Szabó Csaba egy évvel ezelőtt tért haza az Egyesült Államokból. Noha Nobel-díjas ajánlója is akadt, a Semmelweis Egyetemen nem kapott egyetemi tanári állást. Úgy döntött, visszatér Amerikába. Az ügyről a Semmelweis Egyetem közleményt adott ki.

Egy ország kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásai az ország jövőjét meghatározó befektetések. Az erre fordított összegek éppen azért, mert a jövőre vonatkoznak, gyakran válnak politikusok vadászterületévé, hiszen a csökkentés káros következményei csak hosszabb idő elteltével érzékelhetők, a "haszon" viszont azonnal bezsebelhető.

Aki fellapozza A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002 című könyvet, esetleg vet egy pillantást a köztestület jelenlegi több mint tízezer tagját felsoroló kötetre, az láthatja: a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület maga a magyar tudományos közösség.

Az MTA-val kapcsolatban súlyos tévedéseket és hamis állításokat tartalmaz a Népszabadság május 24-i számában Kóka János ügyvezető gazdasági miniszterrel megjelent interjú, ami mellett nem mehetünk el szótlanul - olvasható 26 kutató, (köztük Freund Tamás, Keviczky László, Pálinkás József és Tétényi Pál) Kókához írt nyílt levelében.

A fiatal és tehetséges, Amerikából hazatért gyógyszerkutató, Szabó Csaba feltűnése és a hazai tudományos intézményrendszerrel szemben megfogalmazott kemény kritikája erős visszhangot kapott a témával egyébként nem nagyon foglalkozó sajtóban. A kutatás világát jól ismerők szerint a heves reakcióban az időzítés és a véletlen szerencse egyaránt szerepet játszott.

A tények mellőzésén vagy elferdítésén alapul az az MTA ellen irányuló támadássorozat, amelynek egyik darabja, Zawadowski Alfréd írása (Egyetemi kutatókon múlik az utánpótlás, május 6.) engem személy szerint is bírált.

Kóka János ügyvezető gazdasági miniszter szerint a Magyar Tudományos Akadémia - mai szerkezetében - kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet.

A reform volt a kulcsszó az MTA tegnap zárult, 175. közgyűlésén. A karcsúsítás jövőre megkezdődik.

Hasonló lehetősége nyílt tavaly az Akadémia élén újraválasztott Vizi. E. Szilveszternek, mint a most újabb négyévi kormányzás előtt álló Gyurcsány Ferencnek. Levezényelhet olyan reformokat, amelyekre korábban nem volt lehetősége. Az MTA elnökének ugyanis ez az utolsó időszaka a testület élén, így szükségszerűen nem kell szembenéznie az újraválasztását szolgáló belső kompromisszumokkal.

Megkezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos, 175. közgyűlése; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akadémikusoknak írt, az ülés megnyitóját követően felolvasott levelében azt hangsúlyozta, hogy új Magyarország felépítése előtt állunk ma, és ez most nemcsak történelmi kényszer, de végre történelmi lehetőség is.

(Hommage á Halász Péter)

Új szemléletet próbál meghonosítani az éveken át külföldön dolgozó Szabó Csaba. A legtöbbet idézett magyar kutatók egyike az alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosítását vállaló Technológia Transzfer és Innovációs Iroda igazgatója.

A nagy léptekkel fejlődő európai "kistigrisek", élükön Finnországgal vagy Írországgal, éppen kiemelkedő(en finanszírozott) alapkutatásaik révén érik el gazdasági sikereiket.

Az utóbbi időben sok szó esik a tudományos kutatás támogatásának elégtelenségéről. Kiváltképp az ún. alapkutatáséról, hisz az alkalmazott kutatásra kb. tízszer annyi jut. Ennek hivatalos indoka az, hogy az alkalmazott kutatás konkrét célokra irányul, gazdaságilag jelentős fejlesztések alapja lehet, s ezek növelik versenyképességünket az európai mezőnyben.

A Fidesz elnöke találkozott a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és kifejtette, hogy a tudomány pénzügyi támogatása túl alacsony, majd azt szorgalmazta, hogy a Budapest Airport eladásából származó hatalmas pénzt parlamenti konzultáció után költse el a kormány.