A cím - mi tagadás - nem egészen eredeti. Móricz Zsigmond 1927 elején a Magyarország című lapban több alföldi településről írt riportot. Az elsőt ezzel a címmel: Mezőtúri csöcsös korsó.

Bődületesen drága város, de ha ügyesek vagyunk, olcsón megúszhatjuk a városnézést Oslóban. Na, azért az olcsóság is viszonylagos, hiszen az Oslo Passnak nevezett kártya egy napra is 220 norvég koronába kerül, míg három napra már 410 koronát kell fizetni. (Egy korona 32-35 forint között ingadozik.)

Célszerű előre megtervezni a programot Isztambulban, ugyanis a 13 millió lakosú, dombokra épült nagyváros csaknem húszezer látványossággal dicsekedhet.

Egy euróba kerül majd a belépő az athéni új Akropolisz Múzeumban. A június végi nyitástól egészen az év végéig. Tehát ön, kedves világjáró olvasó, ha görög utat tervez a nyárra, feltétlenül tervezze be az athéni látogatást, s azon belül is a múzeumi vizitet. Harminc éve tervezték, hogy a klasszikus hellén kor magasztos templomhegyének szomszédságában megépítik a tizenkilencedik századi "régi" Akropolisz Múzeum utódját.

Giacomo Casanova szerzett először hírnevet az elbűvölő isztriai halászfalucskának. A híres kalandor és író 1743 tájékán hosszabb időt töltött el Vrsarban, erről pedig memoárjaiban is megemlékezik. A mára már városi rangra emelkedett horvát település szűk sikátorokkal szabdalt óvárosa egy domboldalra épült, a csúcson álló, fehér harangtornya mellől fantasztikus kilátás nyílik az Adriára, és 18 kisebb-nagyobb lakatlan szigetre.

Oxfordhoz valami nagy előkelőség kapcsolódik az ember tudatában. Nagyon elit iskolák nagyon előkelő diákjai, szigorú szabályok, utak a felső körökhöz, meg más efféle képzetek. Ezt az előkelő világot meg lehet nézni, alig egyórányira és húszfontnyira van London Paddington pályaudvarától. Mert ha az ember már eljut Londonig, ahol ugyancsak sok mindent érdemes látni, és akad egy szabad napja, egy macskaugrás csak a tudás előkelő városa. Egyébként is, Angliában nagyon kellemes vonatozni.

Párizst "látni" öt nap alatt szinte lehetetlen. Három gyerekkel igazi kihívás.

Az ezerarcú Gemenc újabb arcát mutatja meg a látogatóknak. Baja alatt, Hercegszántó közelében található Karapancsa, ahol a nem mindennapi épített örökséget, a kiskastélyt a Gemenc Zrt. felújította, s benne múzeumot rendezett be. A közönség által eddig ismeretlen kiskastélyt 1879-ben Habsburg Albrecht főherceg kezdte építeni. 1896-ban fia, Frigyes fejezte be. Ugyanekkor építették föl a majorság többi épületét is. Rudolf trónörökös Alfred Brehmet, a híres természettudóst is elkísérte Karapancsa környékére, hogy tanulmányozhassa a környék állatvilágát.

Miért mennénk be egy zárt épületbe - egy múzeumba -, amikor kint gyönyörű a táj, közelükben csobog a patak, beszívhatjuk a fenyők illatát és hallgathatjuk a rigók dalát? Nos, bemehetünk csak azért, hogy a kánikulai melegben egy kicsit megpihenjünk a vastag, hűvös falak között. De ha már ott vagyunk például a szilvásváradi Szalajka-völgy kellős közepén, közel a pisztrángneveldéhez, a kisvasút egyik megállójához, s előttünk egy méltóságteljes épület magaslik, homlokzatán a felirattal: Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, menjünk be azért is, hogy olyan ritkaságokkal találkozzunk, amelyekkel másutt nemigen.

Gyönyörű környezetben, Tolna megyében, a Völgység nyugati dombjainál fekszik az alig hatszáz lelkes Lengyel. Már a kora Árpád-korban is lakott település volt, nevét az akkor ott élt lengyelekről kapta. A községben büszkék arra, hogy róluk neveztek el egy késő kőkori kultúrát. Ezért az ún. lengyeli kultúra legjellegzetesebb emlékét, a talpas edényt a falu címerében is elhelyezték. A sok ezer éves lengyeli kultúra emlékhellyé alakított telephelye a Sánci-tetőn található.

A Wall Street környékének kevésbé ismert látványossága a Fed, az amerikai tartalékbank New York-i épülete, ahol a világ legdrágább pénzérméje, illetve legnagyobb aranykészlete is megtekinthető. Kevés ide látogató turista hagyja ki a világvárosban Manhattan déli csücskét, a pénzügyi negyedet. A Wall Street környékén a kötelező látványosságok közé tartozik a Ground Zero (most már: a 2001-ben lerombolt ikertornyok helyén zajló építkezés), a tőzsde és a Morgan-ház, amely ma is őrzi egy csaknem száz évvel ezelőtti, 35 áldozatot követelő robbantásos merénylet nyomait. Avagy a Federal Hall, amelynek lépcsőjén 1789-ben beiktatták az Egyesült Államok első elnökét, George Washingtont.

Bármerre indulunk el Bécsből, vonattal, autóval, kerékpárral, hajóval, Alsó-Ausztriába jutunk. Indulhatunk a bécsi erdőn át vagy a fővárost övező heurigerek (tipikus osztrák kisvendéglők) irányába, a fürdőjéről és kaszinójáról ismert Baden felé vagy Rudolf trónörökös nyomában, a mayerlingi vadászkastély és a közelében található cisztercita kolostoráról nevezetes Heiligenkreuzot is meglátogatva, hajózhatunk az osztrák Dunakanyar várait és városkái mentén, máris és mindig Alsó-Ausztriában vagyunk.

Királyi múzeumok és a British Library is hosszan nyitva tartó tárlatokkal emlékeznek meg a közvéleményt lebilincselő uralkodó életéről és koráról.

Van, aki az időben utazik a legszívesebben. Sőt mindnyájan úgy utazunk, legalábbis aki nem elégszik meg azzal, hogy a strandon grillezteti magát. Az utazás legtöbbünknek betekintés a történelembe, hiszen a várak, múzeumok, de még a tájak is a múltunkról szólnak. A cikkek VIII. Henrikről, a britek nagy természetű és nagy tehetségű, reneszánsz uralkodójának évfordulója kapcsán születtek. Ha mostanában valaki arra jár, javaslom, nézze meg legalább az egyik kiállítást, látogasson el valamelyik kastélyba. Egy ilyen időutazás segít megérteni a britek világát.

A jelenlegi gazdasági helyzetben nem árt tanulni Vespasianustól, aki igen egyszerű módszerrel, a nyilvános illemhelyek megadóztatásával igyekezett rendbe tenni a birodalmi pénzügyeket - vélik annak a nagyszabású kiállításnak a szervezői, amellyel a császár születésének 2000. évfordulójáról kívánnak megemlékezni Rómában. A tárlat a Flavius-dinasztia történetét meséli majd el, kezdve az alapítótól, Vespasianus császártól.

Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mit jelent a vézás-rátétes- boszorkányos szóhármas, legjobb, ha ellátogatunk Fonyódtól negyedórás autóugrásnyira lévő, hímzéseiről a határainkon kívül is ismert településre. "Buzsákon minden nő tud hímezni vagyis az itteniek szóhasználatával: varrni - mondja Kovács Józsefné, a buzsáki Faluház vezetője - A kislányok ellesik az édesanyjuktól, a nagyanyjuktól vagy megtanulják az általános iskolában."

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. múltját és jelenét mutatja be fotók, tablók, állattenyésztési eszközök, elnyert díjak, szerszámok és öltözékek segítségével A Ménesbirtok 225 éve című kiállítás, amely Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban május 23-ig látogatható.

Az orvostudomány összeköt elnevezéssel adnak ízelítőt munkájukból a 2012-re tervezett Arab Múzeum alapítói Nürnbergben. Saját termek híján, a kiállítás május 18-ig a régi városháza dísztermében, június 7. és július 12. között pedig a város Természettudományi Múzeumában látható.

Ciszterciták mindennapjaiba, geológiai emlékekbe, kortárs képzőművészek alkotásaiba, sőt Gaál István filmrendező munkásságába is bepillantást nyerhetünk Pásztó múzeumában.

Munkácsy Mihály ifjúkori festményei közül kiemelkedik az Ásító inas elnevezésű alkotás. Az talán kevéssé ismert, hogy a művészt gyermekkori személyes élményei ihlették, sőt egyes vélemények szerint saját magát kívánta viszontláttatni a vásznon, midőn a képet 1869-ben Düsseldorfban megfestette. Az 1844-ben Munkácson született művész, eredeti nevén Lieb Mihály kiskorában árvaságra jutott, s rokonok közt hányódva hatévesen került Miskolcról Békéscsabára édesanyja öccséhez, Reök Istvánhoz, az 1848-as tevékenysége miatt oklevelétől megfosztott ügyvédhez.