A Szombathelyről Pécsre tartó vonat Egervár és Pácsony között egy vasúti átjáróban összeütközött a személyautóval. A balesetben egy kislány vesztette életét. Az első adatok szerint az autó a tilos jelzés ellenére hajtott az átjáróba. Az autóban hárman utaztak. Egy nő életveszélyes sérüléseket szenvedett, egy férfi súlyos, töréses sérüléseket szenvedett.

"Kinyírással" fenyegették meg Zamárdi polgármesterét, Csákovics Gyulát névtelen levélben, amennyiben az idén is megtartják a településen a júliusra tervezett, négynapos Balaton Sound fesztivált.

Tojások - nem csak húsvétra

Siófokon a Szűcs utca 4.

Hazajáró Hétvége: minden, ami falusi

A tiszta, jó levegő, a táj szépsége, a vidéki porták hangulata, a természet közelsége, a háziállatok látványa, a tájegység egyik-másik híres eledele, díszes népviselete, a csend, a nyugalom, a békesség és még számos egyéb körülmény teszi a nagyvárosiak számára különösen vonzóvá a falusi környezetet.

Kétmilliós büntetés somogyi háziorvosoknak

Tízből kilenc, szúrópróbaszerűen ellenőrzött somogyi háziorvosnál talált hiányosságot (OEP); a rendelőt régóta kerülő egészséges páciensek után járó kártyapénz visszafizetésére kötelezték az orvosokat.

További friss hírek

Utazás

Buzsáki pünkösd - hímzésekkel

2009-05-18 Dél-Dunántúl Múzeumok-kiállítások Népi Ünnepségek Somogy megye hagyományőrzés hazai tájak utazás

Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mit jelent a vézás-rátétes- boszorkányos szóhármas, legjobb, ha ellátogatunk Fonyódtól negyedórás autóugrásnyira lévő, hímzéseiről a határainkon kívül is ismert településre. "Buzsákon minden nő tud hímezni vagyis az itteniek szóhasználatával: varrni - mondja Kovács Józsefné, a buzsáki Faluház vezetője - A kislányok ellesik az édesanyjuktól, a nagyanyjuktól vagy megtanulják az általános iskolában."

A három hímzéstípus közül a vézás a legismertebb. A fehér vászon alapra régen fekete és piros fonállal "varrták" a mintát, az újabb időkben azonban más színek is társulnak hozzájuk, főképpen az eladásra szánt darabokon. A rátétes vagy másképpen bécsis munkák motívumait voltaképpen nem hímezik: vászonalapra szinte láthatatlan öltésekkel varrják rá az egyetlen anyagból, előrajzolás nélkül kivágott mintát. A fehér alapra piros vagy kék pávákat, galambokat, szarvast, szegfűt, árvácskát, valamilyen geometrikus formát. Ezek a színek felcserélhetők, sőt ritkán fekete vagy fehér tüllalapra kerül rá az azonos színű díszítmény. A legtöbb türelmet, ügyességet, fáradságot a boszorkányos típus kívánja - de ha valaki kellőképpen szorgalmas, annak még az ilyen darabok elkészítése sem boszorkányság. "Csupán" annyi a teendő, hogy az erre vállalkozó az előre megrajzolt alakzatok színes fonállal való kihímzése után fekete fonállal a kimaradt részeket is tömören televarrja. Igaz, napjainkban a boszorkányos elkészítése is egyszerűbb: az eleve fekete alapra immár csak a színes mintát viszik fel.

Mindezeket szép kiállítás mutatja be az 1997-ben épült Faluházban - az előtte magasodó három faoszlopra is hímzésmotívumokat faragott az alkotó, a középsőn pedig ott díszlik a település ugyancsak hímzésmintákat magában foglaló címere. A hímzéseken kívül buzsáki fafaragók munkáit is láthatjuk a hófehérre meszelt, muskátlis pitvarú, füstös konyhás, tiszta szobás Tájház hajdani lakószobájában, valamint a régi magtárban, ahol vásárlásra is van lehetőség. (Árak: néhány száztól több tízezer forintig).

A szebbnél szebb hímzések eleven részei a mai buzsákiak életének is. Ennek legékesebben az immár két és fél évszázados, a közelmúltban mívesen felújított Nagyboldogasszony- templomban találjuk a bizonyítékát. A szinte teljes egészében katolikus település lányai-asszonyai közül vagy kéttucatnyian készítettek már a templomnak szebbnél szebb oltárterítőket és karinget, miseruhát. Mégpedig az ünnepköröknek megfelelő színű hímzésekkel. Májusban és októberben kék, nyáron sárga rátétes, húsvétkor fehér boszorkányos, karácsonykor zöld, advent és a nagyböjt idején lila vézás járja. Ugyanezek a színek jelennek meg a templom híres Mária-szobrának hasonló módon hímzett palástjain. Ez a szobor eredetileg a község határában ezeréves múltra viszszatekintő, sokáig búcsújáróhely szerepű Fehér kápolna ékessége volt, onnan került 1980-ban - az oltárral együtt - Buzsák centrumába.

Boszorkányos hímzéssel készült - fekete bársony alapon ezüstszálakkal varrva - az ünnepkörökön kívüli gyászmiséken, temetéseken viselt papi palást is. Ez a palást és sok-sok "világi" alkotás a népi iparművész cím várományosának, Ember Sándornénak a keze munkáját dicséri. Ő az édesanyjától nemcsak a hímzés tudományát kapta, hanem kislánykorában egy boszorkányos mellényt is, amit aztán sorban három fia viselt a táncegyüttes fellépésein.

Hímzett mellényük, kötényük van a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület mai táncosainak is, ők pünkösd hétfőjén a hagyományőrző csoporttal együtt mutatják be tudásukat, a Tájház szabadtéri színpadán táncolnak helyi libegőst és kopogóst. A folklórműsort főzőverseny és borverseny egészíti ki. Pünkösdkor rátétes pirosba öltöztetik a templom Mária-szobrát. És talán már mondani sem kell - piros lesz a misét mondó pap palástja is.