Buzsáki pünkösd - hímzésekkel
A három hímzéstípus közül a vézás a legismertebb. A fehér vászon alapra régen fekete és piros fonállal "varrták" a mintát, az újabb időkben azonban más színek is társulnak hozzájuk, főképpen az eladásra szánt darabokon. A rátétes vagy másképpen bécsis munkák motívumait voltaképpen nem hímezik: vászonalapra szinte láthatatlan öltésekkel varrják rá az egyetlen anyagból, előrajzolás nélkül kivágott mintát. A fehér alapra piros vagy kék pávákat, galambokat, szarvast, szegfűt, árvácskát, valamilyen geometrikus formát. Ezek a színek felcserélhetők, sőt ritkán fekete vagy fehér tüllalapra kerül rá az azonos színű díszítmény. A legtöbb türelmet, ügyességet, fáradságot a boszorkányos típus kívánja - de ha valaki kellőképpen szorgalmas, annak még az ilyen darabok elkészítése sem boszorkányság. "Csupán" annyi a teendő, hogy az erre vállalkozó az előre megrajzolt alakzatok színes fonállal való kihímzése után fekete fonállal a kimaradt részeket is tömören televarrja. Igaz, napjainkban a boszorkányos elkészítése is egyszerűbb: az eleve fekete alapra immár csak a színes mintát viszik fel.
Mindezeket szép kiállítás mutatja be az 1997-ben épült Faluházban - az előtte magasodó három faoszlopra is hímzésmotívumokat faragott az alkotó, a középsőn pedig ott díszlik a település ugyancsak hímzésmintákat magában foglaló címere. A hímzéseken kívül buzsáki fafaragók munkáit is láthatjuk a hófehérre meszelt, muskátlis pitvarú, füstös konyhás, tiszta szobás Tájház hajdani lakószobájában, valamint a régi magtárban, ahol vásárlásra is van lehetőség. (Árak: néhány száztól több tízezer forintig).
A szebbnél szebb hímzések eleven részei a mai buzsákiak életének is. Ennek legékesebben az immár két és fél évszázados, a közelmúltban mívesen felújított Nagyboldogasszony- templomban találjuk a bizonyítékát. A szinte teljes egészében katolikus település lányai-asszonyai közül vagy kéttucatnyian készítettek már a templomnak szebbnél szebb oltárterítőket és karinget, miseruhát. Mégpedig az ünnepköröknek megfelelő színű hímzésekkel. Májusban és októberben kék, nyáron sárga rátétes, húsvétkor fehér boszorkányos, karácsonykor zöld, advent és a nagyböjt idején lila vézás járja. Ugyanezek a színek jelennek meg a templom híres Mária-szobrának hasonló módon hímzett palástjain. Ez a szobor eredetileg a község határában ezeréves múltra viszszatekintő, sokáig búcsújáróhely szerepű Fehér kápolna ékessége volt, onnan került 1980-ban - az oltárral együtt - Buzsák centrumába.
Boszorkányos hímzéssel készült - fekete bársony alapon ezüstszálakkal varrva - az ünnepkörökön kívüli gyászmiséken, temetéseken viselt papi palást is. Ez a palást és sok-sok "világi" alkotás a népi iparművész cím várományosának, Ember Sándornénak a keze munkáját dicséri. Ő az édesanyjától nemcsak a hímzés tudományát kapta, hanem kislánykorában egy boszorkányos mellényt is, amit aztán sorban három fia viselt a táncegyüttes fellépésein.
Hímzett mellényük, kötényük van a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület mai táncosainak is, ők pünkösd hétfőjén a hagyományőrző csoporttal együtt mutatják be tudásukat, a Tájház szabadtéri színpadán táncolnak helyi libegőst és kopogóst. A folklórműsort főzőverseny és borverseny egészíti ki. Pünkösdkor rátétes pirosba öltöztetik a templom Mária-szobrát. És talán már mondani sem kell - piros lesz a misét mondó pap palástja is.
Info
Nyitva tartás (Tájház):
április 15-től október 15-ig kedd-vasárnap (és pünkösd hétfőjén) 9-17 óra.
Jegyárak: felnőtteknek 300, diákoknak és nyugdíjasoknak 100 forint.
Nyitva tartás (Faluház):
hétfő-péntek 8-16 óra. A látogatás ingyenes.
Nagyboldogasszony-templom:
A pünkösd vasárnapi és hétfői ünnepi mise 11 órakor kezdődik.