Bicikliút a Körösök völgyében

Április 1-jétől fogadja vendégeit a Körös-Maros Nemzeti Park, amely hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997-ben jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzéséért.

Vádirat egy sztárügyvéd ellen: "necces ügyet" találtak?

.

Ez hogy lehet? - Frissen ácsolt tetőt tépett le a vihar Csabán

.

Kirobbantottak a falból egy bankautomatát Békésszentandráson

Kirobbantottak egy bankautomatát egy üzlet falából keddre virradó éjszaka a Békés megyei Békésszentandráson; a rablók magukkal vitték a pénzt - közölte a rendőrség az MTI-vel.

Ismét töltik a kolbászt Békéscsabán

A csabai kolbász rajongói már most jegyezzék fel naptáraikba a jövő hét végét: október 22. és 25. között rendezik meg a híres fesztivált.

 

Ahol az Inas ásított...

Munkácsy Mihály ifjúkori festményei közül kiemelkedik az Ásító inas elnevezésű alkotás. Az talán kevéssé ismert, hogy a művészt gyermekkori személyes élményei ihlették, sőt egyes vélemények szerint saját magát kívánta viszontláttatni a vásznon, midőn a képet 1869-ben Düsseldorfban megfestette. Az 1844-ben Munkácson született művész, eredeti nevén Lieb Mihály kiskorában árvaságra jutott, s rokonok közt hányódva hatévesen került Miskolcról Békéscsabára édesanyja öccséhez, Reök Istvánhoz, az 1848-as tevékenysége miatt oklevelétől megfosztott ügyvédhez.

A nagybácsi egyedül élt, nem vezetett háztartást. Délelőtt otthon tanítgatta Miskát, azonban ebédre és délutáni játékra rokonaikhoz, Steinerékhez jártak a Gyulai úti kúriába. Ez az idilli állapot hamarosan véget ért, Steiner Jakab eladta a házát Omaszta József városi jegyzőnek, Miskát pedig nagybátyja asztalosinasnak íratta. Ma már csak egy emléktábla jelzi a Munkácsy utcában azt a helyet, ahol kemény három és fél évet töltött. 1858 májusában szabadította fel mestere, de az igénytelen, durva környezet, a kis tanoncnak kijutó rabszolgaélet és a társak irigy heccelődése, egyszóval a rossz emlékek tovább éltek benne, ezt idézi fel a világhírűvé vált inaskép is.

Munkácsy Mihály szegénységi bizonyítvánnyal indult el a festészet magaslataira Csabáról, később díszpolgára lett a városnak, halála után pedig először itt neveztek el utcát róla. Gyermekkora megmaradt helyszínén, a Steiner-Omaszta-kúriában 1994-ben emlékházat nyitottak tiszteletére. Az Omaszta család 1950-ig élt ebben a nyolcszobás, kényelmes udvarházban, de az akkori politika őket is kiebrudalta. A régi berendezés jó része azonban az evangélikus egyház tulajdonába került, s így vált lehetővé, hogy az emlékház avatását követően visszajusson régi helyére.

Ma ezek a szépen restaurált bútorok, az egykori családi képek, eredeti tárgyak is megérnek egy látogatást, az udvaron pedig a régi cselédházban és a faházban műtermeket alakított ki az önkormányzat. Ám az igazi vonzerőt az egykori kis rokonfiú, Munkácsy itt látható alkotásai jelentik. Előbb az ifjúkori képeket, illetve azok vázlatait veheti szemügyre a vendég, így a Petőfi búcsúját a szülői háztól, az Isaszegi csatateret, az Árvízi jelenetet vagy a Falusi felolvasást, továbbá rokonleányok portréit. Kiforrottabb korszakát jelzi a Korhely férj, a Persely előtt, a Lány a kútnál vagy a Milton-tanulmány. De feltűnik a falakon a Merengő nő, a Délutáni látogatás, az Alvó férfi arcképe és a Mozart halálához készített kompozíciós tanulmány, sőt a nagy, vallásos tárgyú képeihez vázlatul szolgáló ábrázolások, köztük a Golgota is. S ha már vázlat: az Inas itt még egész alakos képen ásít...

Az emlékház kőhajításnyira fekszik a csabai "nagy" Munkácsy Mihály Múzeumtól, ahol a festő számos személyes használati tárgya is megtekinthető.

A ház, ahol a festő sok időt töltött  A sz
A ház, ahol a festő sok időt töltött A sz
Top cikkek