Júniusban Budapesten, a Groupama Aréna kongresszusi termeiben rendezik a bridzs Európa-bajnokságot. Magyarországon a harmincas évektől nagy hagyománya van a játéknak: annyira, hogy a legjelentősebb írók-költők is szenteltek néhány sort vagy jelenetet neki.

A Fiumei úti nemzeti sírkertben ma délután végső nyugalomra helyezik Kertész Imrét. A Nobel-díjas író március 31-én, 87 éves korában hunyt el. A ravatalozó megtelt a meghívottakkal, de rajtuk kívül a szertartás előtt pár perccel alig néhány tucatnyian voltak, később is mindössze 100-150-re nőtt ez a szám.

A budapesti Örkény István Könyvesboltban Esterházy Péter részvételével óriási érdeklődés mellett mutatták be azt a hangoskönyvet, amely az ő és Kertész Imre egy-egy írásából született. A CD-n a Nobel-díjas, március 31-én elhunyt Kertész Imre novelláját Esterházy olvassa fel, az írásra reflektáló Esterházy-szöveg pedig Kulka János tolmácsolásában hallható.

Szerzőnk, a Múlt és Jövő szerkesztője hosszú munkakapcsolatban volt Kertész Imrével. A március 31-én elhunyt íróról írt sorai után közöljük egy 2009-ben készült interjújának részleteit, amelyben a Nobel-díjas író a magyar irodalommal való kapcsolatáról is beszélt.

Kertész Imre olvassa fel saját gondolatait az elmúlásról. A felvételekből hangoskönyv készül majd. Ennek egy részletével búcsúzunk a Nobel- és Kossuth-díjas írótól. 

Csütörtökön, életének nyolcvanhetedik évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, akitől most Nádas Péter, Kornis Mihály és Nemes Jeles László búcsúzik.

Felolvasással egybekötött virrasztással búcsúznak a hajnalban elhunyt Kertész Imrétől a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

– Ő adta nekem a Sorstalanságot, az ő döntése volt, hogy én rendezzem meg. Elképesztő és intim kapcsolat volt köztünk – mondta lapunknak Kertész Imréről Koltai Lajos operatőr-filmrendező.

A pártok, művészek és véleményformálók mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök is részvétet nyilvánított Kertész Imre halála miatt.

Életének nyolcvanhetedik évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, akinek Sorstalanság című regénye megváltoztatta a XX. század meghatározó történéséről, egy megvetett néphez tartozónak nyilvánított embercsoport szisztematikus kiirtásáról vallott közfelfogást. Teljesen újat mondott az emberi életről, örömről, megmutatta, hogy a zsarnokság természete nem változik, legföljebb a szenvedés mértékében vannak különbségek, és azt, hogy az ember a legszörnyűbb szituációkban is megtalálhatja az örömöt, sőt a boldogság pillanatait.

A hét elején jelent meg Kertész Imre új kötete, A néző (Feljegyzések 1991–2001). Hafner János szerkesztette a korabeli naplójegyze­tekből, a 87 éves, nagybeteg írónak a megjelenés előtt alkalma nyílott rá, hogy autorizálja a kéziratot.