Egyre többször halljuk, legutóbb ebben a rovatban Lengyel László is szóvá tette, hogy a kelet-közép-európai társadalmakban erősödnek a tekintélyelvű tendenciák és kormányzási modellek. Mind többen tartanak a „puha diktatúrák” lehetőségétől. Jellemző azonban, hogy az nem a felülről irányított erőszak szüleménye, nem idegen szuronyok kényszerítik a népre, hanem szabad választások legitimálják, mivelhogy a lakosság többsége ebben látja a kiutat.

Európa nem a megoldás, hanem a probléma. Mi történjék az Európa ellen lázadókkal? Hagyni őket, menjenek? Vagy le kell verni őket? A felbőszült népekkel? Le kell váltani őket? Mi legyen a demokráciát elhagyókkal? Tekintélyi rendszerrel kell móresre tanítani tekintélyi rendszereket? Hová legyenek a gazdasági fegyelmezetlenek? Ki velük az árokszélre? És ki neveli a nevelőket? Dél- és Kelet-Európa lázongói, tekintélyuralmi szisztémái Amerikától és Északnyugat-Európától leckéket vesznek: diktatúrát a diktatúrával szemben, bojkottot a nem fizetés ellen. Megtanuljuk, hol lakik az úristen.

Valahányszor megkérdik tőlem, hogy mit tartok legfontosabb nemzeti sajátosságunknak, kézenfekvő közhellyel válaszolok a közhelyes kérdésre: maga a magyar nyelv kötött össze minket eddig is, és így kell ennek lennie ezután is. Ha pedig dilettáns származáskutatókkal és délibábos nemzetvédőkkel szembesülök, dühömben még azzal is megtoldom, hogy magyarok tulajdonképpen nincsenek is, csak magyar nyelv van.

A választók egészen 2006-ig nem érezték úgy, hogy rosszabbul élnek, mint négy vagy nyolc éve. A politikai osztály a többi elit együttműködésével elkezdte a választók államosítását, saját legitimációjának gazdasági kompenzációval való megvásárlását. És nem az a baj, hogy a Nyugattól kerültünk messzebb, hanem hogy önmagunktól. A saját civilizációs eredményeinket semmisítettük meg.

Immár több mint egy év telt el a Krím elcsatolása és csaknem másfél az ukrajnai válság nyílt politikai konfliktussá alakulása óta. Az utóbbi 2013. november 21-én vette kezdetét, amikor a Janukovics-rendszer miniszterelnöke, Nyikolaj Azarov bejelentette, hogy Ukrajna elhalasztja az Európai Unióval kötendő társulási szerződésének nyolc nappal később esedékes aláírását.

Huszonöt évvel a rendszerváltás után óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miért nincsenek a határon túli magyarság köreiben baloldali vagy liberális politikai pártok.

A Fidesznek 1988-as alapításakor volt ügye. Egy liberalizmussal leöntött, szovjet rendszerbe zárt, szürke, öreg diktatúrából akart szabad, független, színes, nyitott és fiatal demokráciát teremteni. Az alapító fiatalok nem hatalomra, pénzre, karrierre vágytak, nem saját magukra gondoltak, hanem egy országra, sőt talán az egész világra. Lázadók voltak. Hívők: a szabadság vallásában hittek.