Simó Endre Neoliberális vagy szociális unió? címmel, a Népszabadságban megjelent cikke (szeptember 4.) számos tévedést tartalmaz. Ez önmagában nem ok arra, hogy az ember reagáljon rá, hiszen mindenkinek joga van tájékozatlannak lenni, és ezt a nyilvánosság elé tárni. A szerző azonban azzal is megvádolja a Fideszt, hogy az alkotmányos szerződés tervezetének jóváhagyásával - amely tervezetet a júniusi állam- és kormányfői találkozó óta reformszerződésnek hívnak - szentesíti az MSZP gazdaság- és szociálpolitikáját. A szerző végső következtetéseivel azonban egyetértek: valóban erősíteni kell ma Magyarországon a szociális jogokat, a mai kormányzat szélsőségesen antiszociális intézkedéseivel szemben össze kell fogni az emberi és szociális jogok érvényesítése érdekében.

Európa nem tudja integrálni az ázsiai és afrikai bevándorlókat. Az asszimilációs politika és a multikulturalizmus egyaránt csődöt mondott. A brit szociológus szerint ez nem meglepő, hiszen az őshonos európaiak jelentős része sem azonosul az EU-val.

Nicolas Sarkozy ötletéből - "egyszerűsített szerződés" - a forgatókönyvet írta, rendezte, és a főszerepet játszotta: Angela Merkel. Lech Kaczynski lengyel elnöknek viszont a legjobb férfi mellékszereplő díjával kell beérnie, már csak azért is, mert Varsóban eddig példátlan módon feltalálták a telefonos távvezérlést - eddig úgy tudtuk, az EU-csúcsoknak az az értelme: a tagországok vezetői azért gyűlnek össze, hogy helyben hozzanak döntéseket. Ezzel együtt a fivérénél 45 perccel fiatalabb iker alakítása emlékezetes marad, sokáig emlegethetik még a brüsszeli (színi)kritikusok.

Kínnal-keservvel tető alá hozta a saját költségvetését, és a gátakat feldöntve próbál végigfutni egy alkotmánynak nevezett akadálypályán - ezek voltak a legfontosabb hírek az unió háza tájáról az elmúlt két évben.

Az EU és a közel ötven partnerszervezet által indított Európai Állampolgári Konzultáció először biztosított lehetőséget a tagállamok polgárainak, hogy hangot adjanak elképzeléseiknek arról: miként szeretnék átalakítani az unió politikai irányvonalát - mondta lapunknak Wagner János, a Partners Hungary Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A Berlini Nyilatkozat aláírását megelőző ünnepélyes ceremónián még José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, valamint Romano Prodi olasz miniszterelnök szólalt fel, s Prodi révén Fejtő Ferenc, a Párizsban élő világhírű magyar történész is a csúcs részesévé vált: az olasz miniszterelnök ugyanis beszédét Fejtő egyik gondolatával fejezte be.

Öreg, lusta és fáradt, legszívesebben kitagadná kapitalizmus nevű szívtelen gyerekét, aztán persze dehogyis, kell a pénz. Azért néha tud virgonc is lenni, de csak ha nem muszáj. A muszájnál neki nagyobb úr a "lehessen, ha akarom". A szabadság egyértelműen európai találmány, régebbi és okosabb civilizációknak évezredeken át eszükbe se jutott.

Angela Merkel német kancellár, az Európai Unió soros elnöke lehetségesnek tartja, hogy az EU végül kudarcot vall, s nem tud hatékony szervezetként megmaradni - legalábbis ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amelyet Merkel a Brüsszelben hétfőn bemutatott, rangos nemzetközi szerzőgárda által írt, az unió jövőjéről szóló könyv előszavában felvázol. 

Az uniós csúcson először vitatják meg az állam- és kormányfők a berlini nyilatkozatot, amelyet két hét múlva hagynak jóvá. Magyar természetvédők is tüntetnek Brüsszelben, hogy kötelezően 20 százalékra emeljék a megújuló energiaforrások arányát.

Az olasz az énekek nyelve, a német jó a filozófiához, az angol pedig a költészethez. Pontosságban viszont a francia vezet, jogi szövegekhez ez a legbiztonságosabb nyelv - érvelt Maurice Druon francia író és akadémikus.

Frattini bizottsági alelnök álláspontjához a magyar kormány véleménye hiányzik. A Néppárt és a szocialisták kiálltak a Fidesz, illetve az MSZP mellett a kordonbontás ügyében.

Ha sokat akarsz tudni az Európai Unióról, menj Brüsszelbe. Ha még többet, akkor pedig Berlinbe és Párizsba - az alapvonalakat ugyanis a vezető tagállamok jelölik ki.

A nehézségekért felelőssé teszik, eredményeit viszont vagy nem ismerik el, vagy pedig másnak tulajdonítják - régi gondja ez az Európai Uniónak. Brüsszel leltárt készített 2006-os eredményeiről.

Eddig még együtt haladtak, ám a furcsa óriás-törpe páros útjai hamarosan szétválhatnak – jósolják Brüsszelben a csatlakozási tárgyalásokat egyaránt egy éve kezdett két tagjelölt, Törökország és Horvátország jövője kapcsán.

Valamikor 2005 derekán egy nyugat-európai bankelnök egy közép-európai bankelnökkel beszélgetve a régió hogyléte felől érdeklődött. A közép-európai kolléga nagyjából azt fogalmazta meg, hogy a régió, köszöni szépen, jól van, dinamikusan fejlődik, csak Magyarország egy időzített bomba.

Magyarország pénzügyi zsákutcába, csődbe jutott volna, ha nem tagja az Európai Uniónak - mondta Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója, a rendező Globális Tudás Alapítvány kuratóriumi elnöke az "Európa 2007" konferencia megnyitóján.

"A bizottság (Európai Bizottság) évek óta hazudik nekünk" - mondta a média szerint kedden a cseh diplomata, aki később mérsékelte kijelentését.

A 2003 tavaszán Rumsfeld által "új Európának" nevezett Kelet-Közép-Európa országaiban 2005 ősze óta érdes ellenforradalmak zajlanak. Nem kommunista és/vagy harmadik utas restaurációk, hanem nacionalista és/vagy szociális populista fordulatok. Az iraki háború idején az első Bush-kormányzat Amerika-barát köztes politikai láncolatot igyekezett létrehozni a francia-német- orosz iraki háborút ellenző nagyhatalmakkal szemben. Ennek a Nagy-Britanniától Portugálián, Spanyolországon és Itálián át húzódó láncnak fontos szemeivé váltak a kelet-közép-európai országok Magyarországtól Romániáig, Csehországtól Lengyelországig és a balti államokig.

Bár ez a kurrens belpolitikai közbeszédet figyelve a többség számára nem világos: a második nemzeti fejlesztési terv alapján lehívható európai pénzek jelentik Magyarország uniós csatlakozásának legkézzelfoghatóbb hozadékát, ha úgy tetszik, tulajdonképpeni értelmét.

A Debate Europe honlapja, amelyet az Európai Bizottság 2006 márciusában a „D-terv: demokrácia, párbeszéd és vita” részeként 21 nyelven indított el az európai szintű vita megkönnyítésére, a héten elérte az egymillió hozzászólást.