A Life News hírportál értesülései szerint tizenöt fegyveres szerda éjjel megkaparintott három gépkocsit a csecsen fővárostól mintegy ötven kilométerre fekvő Salazi faluban, és Groznijba hajtott. Közlekedési rendőrök egy ellenőrzőpontnál meg akarták állítani őket, ezért a fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. Az incidensben öt rendőr életét vesztette.

Az iszlám szélsőséges Dzsamaat Saria szervezet hét tagja fegyvereket, pénzt szerzett az észak-kaukázusi merényletekhez

Dmitrij Medvegyev orosz államfő leváltotta a titkosszolgálatok több munkatársát a moszkvai Domogyedovo repülőtéren elkövetett terrorcselekménnyel összefüggésben - közölte kedden az elnök szóvivője. Doku Umarov csecsen vezér jelentkezett a merénylet megbízójaként.

Doku Umarov egészségügyi okokkal indokolta lemondását a Kaukázusi Emirátus nevű szervezet éléről - ez utóbbi vállalta magára a legalább 40 halálos áldozatot követelő március végi moszkvai metrórobbantásokat is.

Nincs vége, talán soha nincs. A moszkvai metróban elkövetett öngyilkos merényletek után gyorsan jött két másik is, ezúttal a dagesztáni Kizljarban Putyin miniszterelnök gyanúja szerint „ugyanannak a bandának a kezétől”.

Virágokkal és könnyekkel emlékeztek meg a moszkvaiak a fővárosi metróban a 39 halálos áldozatot követelő hétfői kettős bombamerényletről a keddi országos gyásznapon. Több mint hatvanan továbbra is kórházban vannak, tíznél több a súlyos sérültek száma. Tudósítónk helyszíni riportja

Meghiúsítottak az azeri hatóságok egy terrortámadást, amelyet egy radikális, iszlamista csoport tervezett kisiskolás és óvodás gyerekek ellen - jelentették be kedden Bakuban.

Az utóbbi évtized oroszországi terrorcselekményeinek jelentős részét fiatal csecsen nők követték el. A fekete özvegyekként emlegetett öngyilkos merénylők fő ideológiai mozgatórugója Allah szolgálata és az orosz–csecsen harcokban megölt férjeik, fiaik, testvéreik halálának megbosszulása.

Csecsen harcosok azt állítják, hogy ők robbantottak pokolgépet a szibériai Szajan-Susenszki vízi erőműnél. A katasztrófának egyre több áldozatát találják meg. Az orosz ügyészség cáfol.

129 fehér léggömb emelkedett a magasba a moszkvai Dubrovka Színház mellől az öt évvel ezelőtti túszdráma áldozatainak emlékére. Bár bebizonyosodott, hogy a túszok halálát, köztük 14 kiskorúét a mentéskor bevetett altatógáz okozta, az ügyészség nem látott okot arra az elmúlt fél évtizedben, hogy a csecsen túszejtők elleni mentési akcióra utasítást adó tiszteket felelősségre vonják.

Az orosz ügyészség vádat emelt egy volt csecsenföldi kormányhivatalnok ellen Anna Politkovszkaja újságíró meggyilkolásában való bűnrészesség címén.

A politikusok felejteni, a beszlaniak emlékezni akarnak. Bár három év telt el az észak-oszétiai kisváros iskolája elleni terrortámadás óta - amelyben 334 túsz, köztük 186 gyermek vesztette életét -, a túlélők és az áldozatok hozzátartozói továbbra sincsenek meggyőzve arról, hogy a háromnapos túszdráma körülményeit meggyőzően feltárta a szövetségi parlament vizsgálóbizottsága.

A beszlani túszdráma  áldozatairól emlékeztek meg egyperces néma csenddel egész  Észak-Oszétiában, a moszkvai kormány ülésén és Oroszország számos  városában hétfőn, szeptember 3-án, moszkvai idő szerint 13.05-kor,  amikor három éve megkezdődött a tragikus kimenetelű túszmentő akció.

Haraggal vegyes gyásszal emlékeztek meg szombaton az észak-oszétiai Beszlan városában az egykori iskola romjainál a három évvel ezelőtti túszszedésről, amely 332 ember, köztük 186 gyerek halálával végződött.

Csecsenföldön szisztematikusan kínozzák a foglyokat - állapította meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa, miután meglátogatott egy börtönt az Oroszországhoz tartozó köztársaság fővárosában, Groznijban, és találkozott a Moszkva által kinevezett csecsen elnökkel, Ramzan Kadirovval gudermeszi lakhelyén.

A túszszedő csecsen terroristák és nem a beszlani iskolát megrohamozó különleges erők idézték elő a robbanást, amely az áldozatok tömeges halálát okozta - erre a végeredményre jutott a 2004. szeptemberi terrortámadást követő vérengzés körülményeiről folytatott, pénteken nyilvánosságra hozott orosz parlamenti vizsgálat.

A dezertált titkos ügynökhöz közel álló források szerint az orosz hírszerzés, az FSZB annál korábban lépett, mint ahogy az alezredes nyilvánosságra hozta volna annak a négy tisztnek a nevét, akiket Anna Politkovszkaja újságírónő meggyilkolásával gyanúsított.

Az összeesküvés-elméletek akkor dagadnak szépen, ha legalább látható logikusan egymásra épülnek. Ha a mozaikkockákból egyre világosabban rajzolódik ki a kép - sokszor éppen az, amit eleve látni akartunk. Tény, hogy nem tudjuk, ki, s miért akarta megölni Litvinyenkót az extra adag talliummal. De, a "szálak", amelyek bizonyítékok helyett a "kezünkben vannak", a Politkovszkaja-gyilkossághoz vezetnek. A csecsenföldi atrocitásokban túlságosan elmerülő újságírónő meggyilkolása a Kremlnek állhatott érdekében, s a KGB-utód FSZB-től dezertáló Litvinyenko éppen ezzel vádolta Vlagyimir Putyin elnök köreit. Ki is érdemelte ezzel Moszkva haragját - állítják más KGB-dezertőrök. Higgyünk-e nekik? Ne higgyünk?

A vasárnapi brit lapok számára címlapsztori volt Alekszandr Litvinyenko, az FSB, Orosz Biztonsági Szolgálat korábbi alezredesének esete, akit súlyos, életveszélyes állapotban kezelnek a londoni University College kórházban.

Hol az igazság a csecsen háborúban, amelyben egyik oldal sem áll demokratikus alapokon. Mit érnek az emberi jogok a csecsen világban, ahol a nőket megalázzák? - e kérdések merülnek fel Eric Bergkraut dokumentumfilmje kapcsán. A Koka, a csecsenek emlékezete című alkotást a budapesti Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztiválon is vetítették. A film csecsen nők által az orosz hadsereg kegyetlenkedéseit titokban videóra rögzítő, megrendítő jelenetekből, interjúkból áll.