Boldog ember vagyok. Egész életemben azt ettem, amihez kedvem volt. Volt egy korszakom, mikor velős pacalhoz volt gusztusom, azt ettem hetente kétszer legalább a Fülemülében, köret nélkül, persze, csak két vaskos szelet puha házi fehér kenyérrel, amely szivacsként szívta magába a zaftot.

Giacomo megvárta, amíg a poroszlók lerakják a ládáit, az ágyát, a karosszékét – benne az elrejtett, lándzsává kihegyezett reteszvassal –, mikor kimentek, kicsit még ácsorgott, hadd távolodjanak el a folyosón, közben rángatózni kezdett a szája széle, megjelentek a szemében a könnyek, aztán falhoz vágta gondosan ápolt, drága parókáját, és széttárt karokkal, toporzékolva üvöltött.

„Az emberek – írta Polányi Károly az archaikus társadalmak gazdaságkutatója –adósságokra és kötelezettségek teljesítésére születnek.” Alapigazság ez, csak koronként egészen másként érvényesül. Az archaikus, vagy primitív társadalmakban az adósságok nem pénzügyi természetűek, noha talán még annál is szigorúbban teljesítendő kötelezettségeket rónak az emberre, mint manapság a hitelkölcsönök.

A Szigetközben, az „ezer sziget országában”, a turisztikai közhellyel festőinek jellemzett Dunakanyarban, a fővárosban, melynek az Öreg-Duna ad látványos képeslapfazont, hosszú ideje együtt él az ember a folyóval.

A Z világháború Brad Pitt álma, amely rémálommá vált? – ez a kérdés az utóbbi két évben bejárta a világsajtót. A pletykák szerint a forgatási büdzsé annyira elszállt, hogy csak a gyártási költségek meghaladják a kétszázmillió dollárt. Azt is mesélik, hogy a főszereplő-producer Pitt többször összecsapott Marc Forster rendezővel, a mintegy két hónapon keresztül Budapesten felvett grandiózus finálé pedig egyszerűen kimaradt a mozikba került verzióból. Erről is beszélgettünk a film berlini premierje után a Németországban született, de magát svájcinak valló direktorral.

Akarunk-e egyáltalán kapitalizmust? A magyar politikusok szemérmesek; a kapitalizmusról, sőt még a piacgazdaságról sem szívesen ejtenek szót, miközben magától értetődően használják a modern kapitalista/piacgazdasági kategóriákat, mint a növekedés, az elosztás, a foglalkoztatás, vagy éppen az infláció.

Szakolczay Attila, az 1956-os Intézet munkatársa torokszorító jegyzőkönyveket adott közre a fenti cím alatt a múlt héten a Beszélő honlapján, a Beszelo.hu-n. Ezek a jegyzőkönyvek a forradalom után kivégzett és jeltelen sírokban elkapart forradalmárok hozzátartozóinak kihallgatásairól készültek 1961 januárjában. A jegyzőkönyvek Vida Mihály és társai ügyéhez kapcsolódnak, a dokumentumokra a történész Budapest Főváros Levéltárában bukkant rá.

– A püspöki konyhán természetesen nem árultam el, hogy melyek a legkedvesebb ételeim, mert a szakácsok olyan jó szívűek, hogy azokból bizonyosan gyakrabban főztek volna. Márpedig azt előre láttam, hogy ebben az esetben meg fogom unni a kedvenc fogásaimat.

Huszonnégy éve hangzott el az akkor mindössze 26 éves Fidesz-elnök legendás beszéde a Hősök terén, amellyel Nagy Imrével és mártírtársaival együtt temette a diktatúrát. Senki sem hitte, hogy az akkor sokak által hősként ünnepelt fiatal maga teremt egyszer az 1989-eshez hasonló helyzetet, és alig negyed évszázad alatt szinte olyanná válik, mint az egykori diktatúra vezetői.

A falut, ahol családommal élek, félig elöntötte a Duna. Sokakat felszólítottak a házuk elhagyására, hogy menjenek inkább a védett iskolaépületbe aludni, sokakat, miután nem mentek, ki kellett telepíteni, még akkor is, ha nem voltak veszélyben, de akkor valóban így tűnt a legbiztosabbnak.

A negyvenöt éves Radics József öt éven át volt cigány Kanadában. Magyar cigány menekült. Most újból Budapesten él. Útban Kálló felé találkoztunk, ahová önkéntes adatfelvevőnek utazott. Az adatfelvevők a Roma Polgárjogi Alapítvány megbízásából házról házra járnak. Kálló egyébként közel van Domonyhoz, ahol Radics született, s ahol nyaranta, egészen a nyolcvanas évekig, katonák felügyelete mellett a cigányokat kényszerfürdették. Hogyan lett Radicsból menekült Torontóban, ahol egy-egy harminc emeletes háztömbben egy-egy magyar település kivándorolt cigánysága él, Sajószentpéter, Miskolc, a Sajó-Bódva környéke cigányai?

Két hete tüntetnek Törökországban. Hetvennél több településen voltak felvonulások, zavargások, összecsapások a rendőrséggel. A mozgalom az ország gazdasági és kulturális fővárosából, Isztambulból indult el. Látszólag szokványos ügy, egy park tervezett felszámolása robbantott ki olyan országos tiltakozást, amelyre sem az ország politikai vezetői (beleértve a hivatalos ellenzéket), sem pedig a társadalomkutatók nem számítottak.

Az orosz bakelit kemény, izomból kell vágni, a lengyel meg olyan puha, mint a vaj; könnyen megcsúszik benne a szerszám. A magyar lemezek viszont éppen megfelelőek, se nem túl lágyak, se nem túl merevek: nem véletlenül voltak világszínvonalúak hangzásban – vezet be a bakelitkorongok rejtelmeibe Bohus Tamás, aki mégsem a zenei élmény miatt keresgéli a régi idők lemezeit az antikváriumokban. Inkább a színeket vizsgálja.

Lassan eljön az idő, amikor repülős körökben megmosolyogtató lesz a nagy utasszállítókat a szlengszótárból ismert – nagyvas – néven emlegetni. Az új generációs gépek ugyanis, úgy tűnik, műanyagból készülnek. Tegnap hajtotta végre szűzfelszállását az Airbus legújabb, technikai és gazdasági szempontból is forradalmi repülőgépe, az Airbus A350XWB – a névben egyszersmind ott az újszerűség is, az XWB rövidítés ugyanis az extra wide body (extra széles test) kifejezésre utal.

Június 16-a után megkezdődhetnek a két szövetségi tömb vezető pártjainak tárgyalásai. Az MSZP vezette tömb tagjai, a párt által tavaly novemberben kezdeményezett ellenzéki szakpolitikai egyeztetéseken részt vett pártok, a Demokratikus Koalíció, a párthasadáson és „politikai” jogutódláson átesett MSZDP, az Árok Kornél fémjelezte Szövetség az Egységes Magyarországért –, a másik oldalon az Együtt 2014 és alapítói (Haza és Haladás Egyesület, Milla, Szolidaritás) és a Párbeszéd Magyarországért. Az egyeztetéseken a szövetségi tömbök vezető pártjainak kell részt venniük, méretükben, politikai támogatottságukban és „világukban” ők reprezentálják az egyes ellenzéki „hálózatokat”.

Szomszédnak lenni nem egyszerű. Aki a magyaroknak Skultéty László, az a szlovákoknak Ladislav Skultéty. Egyetértés csak abban van, hogy május 21-én, Aradon exhumált és Szlovákiába szállított legendás huszár születési neve Gábris, bár az írásmódja ennek is eltérő a két nyelvben.

A jövő magyar szellemi életének minőségéért felelős államtitkár, Klinghammer István a következőket nyilatkozta lapunknak: „Azokat a szakokat támogatni és preferálni kell, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.”

A napokban jelent meg a pozsonyi Kalligram kiadásában Kis János válogatott műveinek első kötete Az összetorlódó idő címmel. A könyv a szerző 1992 és 2013 közötti politikai írásainak gyűjteménye. Kis János azt állítja, hogy a negyedik köztársaság megteremtésére csak a két politikai oldal kiegyezése adhat esélyt. Ennek feltételeiről kérdeztük.

Nemrég leváltották, most ismét jelölték a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöki posztjára Feldmájer Pétert. Megválasztási esélyeiről önmagában ez nem árul el sokat, bármi megtörténhet. Valószínűleg zárt ülés lesz: a közgyűlés résztvevői nem szeretnék, hogy – mint a múltkor – botrányos jelenetekkel legyen tele a sajtó.

Miért Vendégkönyv? Az olvasóval kölcsönösen vendégül látjuk egymást. Szemem elé kerül? Már meg is látogattam. Ajtót nyitok előtte, fel-alá kószálhat a házamban, egy élettörténetben, és talán egy írói világszemléletben is, amelybe elég, ha némi betekintést nyer, ennél többet udvarias emberek nem várnak el egymástól… – írja (Vendég)könyvének fülszövegében Konrád György.