Hogyan lehet elképzelni a teljes foglalkoztatást? A magánkézben lévő cégek nem fognak pluszmunkaerőt alkalmazni jótékonyságból. Az állami szektor pedig inkább szabadulna a felesleges alkalmazottaitól, semmint újabbakkal duzzasztani az inpruduktív létszámot. Valóban, igazságtalan lenne az aktív dolgozókkal szemben is, felvenni melléjük alibi alkalmazottakat. Ugyanakkor a szolidaritásnak is érvényesülnie kell.

A hegyek mégis megszülték az egeret. A főváros és a II. kerület közötti „erőpróba” után a felek kompromisszumot kötöttek. A nyugati ág megépülhet, a keleti ágat egyelőre „tanulmányozzák”.

A Magyar Hírlap május 18-i számában interjú jelent meg Csizmadia Lászlóval, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) tanácsa jelenlegi elnökével. Ennek kapcsán helyére kell tennünk néhány félreértést, amely vélhetőleg a szektor ismeretének hiányából ered. Honnan is ismerné persze az új elnök a szektort, amikor az NCA történetében először kormányzati delegáltként tölti be ezt a posztot, míg az eddigi megelőző valamennyi elnök mind választott civil volt.

A lap címoldalon számol be arról, hogy „a magyar kormány megállapodást kötött az orosz Szurgutnyeftyegaz céggel, amely 1,8 milliárd euróért átengedi a Molban meglévő tulajdonrészét”. (A kormány kivásárolta az oroszokat, május 25.). Ugyanezen szám egy másik cikke (Mol-részvény IMF-pénzből) részletezi a fenti hírt, és egyebek mellett azt írja, hogy a kormány a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelből megmaradt tartalékpénzből fizette a részvényvásárlást.

A Szurgutnyeftyegaz Mol-részvényeinek kivásárlásával a magyar állam a legerősebben kistafírozott tulajdonos lett a nemzetinek mondott s Orbán által is ilyenként reklámozott magyar olaj- és gázipari cégben. Kétségtelen: ezzel a tulajdonlási fordulattal a Mol „magyarabb” lett, mint volt, s gyarapodott az, amit nemzeti vagyonnak szokás nevezni.

Ahol a hatalom az egyházakat jó pénzért a szolgálatába kívánja állítani, a reprezentatív egyházak pedig jó pénzért a hatalom szolgálatába kívánnak szegődni, ott a vallásszabadság helyébe lép a vallásszolgaság. Ez fenyeget most minket.

Nem vagyok jogtudós, pláne nem alkotmányjogász, de a 2012 januárjától életbe lépő új alkotmányunk egyik cikkétől bizony kirázott a hideg. Mit keres az alkotmányunkban bármi is a génmódosított élőlényektől mentes mezőgazdaságról?

Partneri viszonyt és pénzt ígér a demokratikus változás útjára lépő észak-afrikai országoknak a G8 pénteken kiadott közleménye, amely egyben felszólítja az arab tavasz hatásainak makacsul ellenálló Kadhafi líbiai vezetőt, hogy távozzon.

A magyar egyetemi közösség nemrég értesült arról, hogy a budapesti Corvinus Egyetem is azok között a felsőoktatási intézmények között szerepel, amelyeket megszüntetnek, vagy egy másikkal összevonnak. Amikor februárban eljöttem Washingtonból, hogy megszerezzem PhD-diplomámat a Corvinus angol nyelvű szociológiadoktori programja keretében, meg kell mondanom, el sem tudtam képzelni, hogy egy nap megtörténhet, hogy majd nem létezik ez az egyetem.

Elavultnak tartja a kormány az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerét, ezért ezen a téren is kitalált valamit, aminek a nevébe beleépíthette a nemzeti szót. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, létrehoznak egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít.

A fehérorosz rubel drasztikus, több mint ötvenszázalékos, május 23-i leértékelése miatt másnap bezártak az élelmiszerboltok Belaruszban. Az ellenzéki Narodnaja Volja internetes portál azt írta, hogy az áruházláncokhoz tartozó szupermarketek ajtaján „technikai okokkal” magyarázzák a boltok bezárását.

Ez az év Orbán Viktor „gondolatkísérletével” kezdődött. A Fidesz elnöke egy rádiónyilatkozatban felvetette a Fidesz–SZDSZ–MDF–KDNP-koalíció lehetőségét. Ezzel nem mondott formálisan ellent pártja addigi álláspontjának, mégis nagy vihart támasztott.

Az idén februárban a budapesti Műcsarnok élére került Gulyás Gábor által öt éve megkezdett utat kívánja folytatni a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ élén Kukla Krisztián, a Nyíregyházi Főiskola docense.A negyvenéves, eredetileg csongrádi származású Kukla Krisztián az elmúlt hónapokban megbízottként irányította a MODEM-et, teljes jogkörrel a városi közgyűlés döntése alapján jövő hónaptól látja el a feladatát.

A nagy mellű nőt gyerekkoromban sokszor láttam az utcán, a városka feltűnő jelensége volt, mert úgy tudott menni, mint senki más rajta kívül, nem, ő nem is ment, hanem vonult, a fejét fölemelve és előreszegezve szálfaegyenes és délceg tartással menetelt, s mindig olyan büszkén tolta maga előtt azokat az óriási melleit, mintha kitüntetések lettek volna, valamiféle hadijelvények egy győztesen és diadalmasan megvívott háborúból.

Erbil az észak-iraki Kurdisztán fővárosa. A világ egyik legrégebbi települése, melynek központi várát, a citadellát hatezer évesnek tartják. A térségben olajkutatásokat végző, kizárólagos Mol-tulajdonú Kalegran Ltd. irodájának falán együtt mosolyog Dzsalál Talabáni Irak államelnöke, illetve az Iraki Kurdisztáni régió elnöke Maszúd Barzáni. Ők a két legerősebb kurd klán vezetői is egyben, akik néhány éve egymással, illetve Bagdaddal is a béke hangján igyekeznek szót érteni.

A kislány a szomszéd Gizikétől hallott először az amerikai szövőlepkéről. Az amerikai szövőlepkét a sarokban, a függöny mögött találták. Látszólag nem is élt, csak feküdt a párkányon, fehér, hosszúkás szárnyait köpenyként magára borítva. Ám amikor hozzáértek, váratlanul verdesni kezdett. Gizike a markába szorította, aztán betették egy vastag falú kávés pohár alá.

Ljudmila Ulickaja: Elsők és utolsók Magvető, 448 oldal, 3690 forint

Esther Kinsky: Üdülő - Scolar, 110 oldal, 2450 forint