A kormány nem tart igényt a Kossuth- és Széchenyi-díjakra személyi javaslatokat tevő bizottságot eddig segítő tíz szakmai albizottság munkájára. Igazolódni látszik az a korábbi feltételezés, hogy a szakmai véleményeket mellőzve a politika ezen a téren is érvényesíteni fogja akaratát.

A veszteség nagyságához méltó megrázkódtatással, de szomorú megnyugvással fogadtam a hírt, Kondorosi Ádám, a kortárs tudós géniuszok egyike, január 21-én, hat hónappal 65. születésnapja előtt, elhunyt.

A szakadék szélén táncol a Pest Megyei Önkormányzat, legalábbis a közgyűlés szocialista tagjai szerint. Keller László úgy véli: ha a kormány nem segít, elkerülhetetlen a csőd. A fideszes elnök nem látja ennyire borúsan a helyzetet.

Tucatjával érkeznek az Alkotmánybírósághoz a beadványok a nyugdíjcsomag miatt. A testület januárban nemhogy nem dönt az indítványokról, de még napirendre sem tudta tűzni az ügyet. Ma már inkább az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, esetleg áprilisban születnek meg a határozatok: ekkorra azonban már visszafordíthatatlanná válhat a vagyonátadás folyamata.

A Jobbik „náci nézeteinek” tolerálása, illetve a médiatörvénynek a demokrácia működését veszélyeztetőkorlátozó jellegét tették szóvá az Európai Zsidó Kongresszus vezetői Brüsszelben Orbán Viktornak. Az unió soros elnöki posztját betöltő magyar kormányfő figyelmét felhívták az Európában erősödő antiszemitizmusra és rasszizmusra.

Budapesten és még három megyeszékhelyen, Debrecenben, Pécsett és Szegeden is tüntetnek a sajtószabadságért csütörtökön. Ez lesz a médiatörvény elfogadása óta a negyedik alkalom, hogy civilek vonulnak utcára a szájkosártörvény ellen. Először december 21-én, a törvény elfogadásakor tüntettek kétezren Budapesten, a Szabadság téren, majd január 4-én a Magyar Rádió épülete előtt volt szimpátiatüntetés az egyperces hallgatása miatt meghurcolt két rádiós mellett. Január 14-én, szintén Budapesten volt az eddigi legnagyobb megmozdulás: tízezren demonstráltak a Parlament épülete előtt, és több vidéki nagyvárosban, valamint Bécsben is voltak kisebb megmozdulások.

Gőzfürdő az öltözőkben, szigetelőszalaggal lezárt ajtók és fagyos hideg az előcsarnokban. Reflektorral melegen tartott színpad és mérsékelten hűvös nézőtér. Egyelőre ez fogadja a betérőt a budapesti Katona József Színházban. A mizantróp pénteki bemutatója ettől független nem marad el.

Valóságos díjeső zúdult az elmúlt két évben a Budapest Bankra. A két éve alapított Pénziránytű Alapítvány a Master Carddal együtt tavaly első ízben hirdette meg „A pénzügyi kultúra fejlesztése területén legaktívabb bank”-díjat, amelyet – első nyertesként – a Budapest Banknak ítélt meg. A CSR Hungary legrangosabb díja a nagyvállalati kategóriának szól. 2010-ben ezt az elismerést ugyancsak a Budapest Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiája érdemelte ki. Egy évvel korábban, szintén elsőként kapta meg a pénzintézet az Önkéntes Központi Alapítvány (ÖKA) által létrehozott Önkéntességért díjat, idén pedig negyedik alkalommal nyerte el a CSR Best Practice elismerést a Magyar Public Relations Szövetségtől.Milyen stratégiának és programoknak köszönhetők ezek az elismerések? – erre kerestünk választ Rolek Ferencnél, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettesénél.

Három éve született meg a Civil Licit program, azóta számos elégedett civil szervezet, civil szervezeteket támogatni kívánó vállalat próbálta ki és lett elégedett részese a programnak. A tavalyi év végén a CSR Hungary díjjal honorálta a programot kitaláló Prominart Kommunikáció Kft. munkáját.

Ül velem szemben egy szomorú ember és egyre csak kesereg.

Az életben maradásáért küzd a Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány, ezért sokat jelent a kórházakban hiánypótló munkát végző bohócdoktoroknak, hogy januárban és februárban ők kaphatják meg a Magyar Telekom 1788-as Adományvonalára érkező hívások díját. Annak ellenére, hogy az országban elsőként, 2000-ben elindított programjuk sokszorosan bizonyította szerepét és fontosságát a kórházi ápolásban, az alapítványnak a mai napig nem sikerült állandó támogatót találnia, állami forráshoz pedig soha nem jutottak.

Az automobilizmus történetében négyezernél több márka próbálkozott járműgyártással, napjainkban kétszáz működik, ezek között van évi hétmilliót és négy darabot termelő. Tavaly 2010-ben 61,7 millió személyautó kelt el világszerte, ami 12 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A teljes mennyiség felét öt konszern gyártotta. A toplistát vezető tucatnyi cégcsoport hatvan márkát birtokol, igaz ebből csak negyven aktív. A válság miatt öt év alatt negyven márka került új tulajdonoshoz.

Az országos főállatorvos tegnap megerősítette, hogy – amint azt hétfőn Brüsszelben bejelentették – Magyarország felülvizsgálja a dioxinbotránnyal kapcsolatban múlt héten meghozott szigorú intézkedéseit. Kardeván Endre, aki egyben az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, egyelőre nem árulta el, hogy min változtatnának a Magyarországra érkező német sertéshús kötelező dioxinvizsgálatánál. Csak annyi derült ki, hogy szerdán küldik el javaslataikat az Európai Bizottsághoz, és ha elfogadják, utána léphetne érvénybe a változás.

A H2O (Hátrányos Helyzetűek Oktatása) különleges program. Célja, hogy elterjedjen egy olyan nevelési-oktatási módszer, amely minden társadalmi csoport számára támogatást nyújt, elősegíti a különböző szociális, kulturális háttérrel rendelkező gyermekek iskolán belüli együttműködését.

A civil mozgalmaknál éppen úgy létezik egyfajta innovációs lánc, mint az üzleti életet előregördítő folyamatoknál. Valamikor valakik elindítanak egy programot, amely újabb és újabb kreatív ötletek nyomán, a menet közben megteremtett kapcsolatok révén halad tovább, hogy egyre nagyobb területeken hozzon létre szövetségeket a társadalom égető problémáinak megoldására. Talán egyik legjellemzőbb példája ennek a 90-es évek elején létrejött Mosoly Alapítvány, amely megalakulása óta egyik katalizátora a hazai társadalmi megmozdulásoknak.

A sport vagy a művészetek területén tehetséges gyermekek táboroztatását, támogatását vállalta fel a 2008-ban életre hívott Messzehangzó Tehetségek Alapítvány.

Büntetőfeljelentést tett az Állami Számvevőszék a Fővárosi Önkormányzatnál feltárt szabálytalanságok miatt. A számvevők szerint gyengén működött a hivatal belső kontrollja.