Nem mondható szokatlan jelenségnek, hogy a magyar labdarúgás szereplői a médiában találják meg minden baj forrását. Kirohanásaikkal nem feltétlenül csak a kudarcok alkalmával szembesülünk: olykor egy-egy negatívnak érzett jelző is dagadást idéz elő a verőérben. A mögöttünk hagyott nyáron annyiban színesedett a kép, hogy már a mérkőzést közvetítő kamera is hibásnak találtatott. Következzen néhány figyelemre méltó hazai megnyilvánulás.

Akár világméretű turistalátványossággá is válhatnának a tizenöt éve meglelt váci múmiák. Egyelőre azonban érdekellentétek, valamint a múzeumokat sújtó általános pénztelenség hátráltatja a 262 múmiához tartozó csaknem 1800 tárgy restaurálását. A váci Fehérek temploma kriptájából feltárt, mumifikálódott maradványok Európában páratlan kulcsot adhatnak a XVIII. századi kisvárosi emberek életéhez, és segíthetnek akár az orvostudománynak is.

A világ legnagyobb műtrágyagyártójánál, a kanadai Potashnál új kérők kopogtatnak, miután a cég a múlt hónapban visszautasította a brit–ausztrál BHP Billiton 39 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát. A kínai Sinochem és a brazil Vale is tapogatózó tárgyalásokat kezdett a kanadaiakkal.

Hűvös volt a nyár a legtöbb európai szalonban, elfogytak az öreg autók cseréjét ösztönző állami támogatások, s ez meglátszik az eladásokon is. Nem így az oroszoknál, ahol az elmúlt hónapban a másfélszeresére ugrott az értékesítés.

A szalonokat már évek óta nem az autók, hanem a hitelek eladása tartotta életben, az ennek nyomán kialakult jutalékháborúnak azonban kereskedők és ügyfelek is áldozatul estek. Októbertől a szalonok is már csak ellenőrzött körülmények között, ügynöki minőségben foglalkozhatnak hitelközvetítéssel.

Esztergom gyönyörű város lehetne, és bár vannak csodálatos szépségű pontjai, valamiért mégsem az. Elég csak végigmenni a városba a Dunakanyarból vezető úton, hogy érezzük, a települést áthatja valamiféle áporodottság. Nevezhetnénk jó helynek, de nem lehet jó szívvel annak nevezni, hiszen nem tartozik a valóban élhető városok közé. Az a város élhető, ahol az ember nyugodt szívvel ihat meg a főtéren egy kávét újságolvasás közben anélkül, hogy sandán pislantanának rá, ahol, ha úgy tetszik, részt vesz a helyi közügyekben, ha úgy tetszik, nem, és lehet ilyen véleménye és lehet olyan is a dolgokról, de nem kell tartania attól, hogy emiatt az élete ellehetetlenülhet.

Idén kicsit korán kezdtünk beszélni a hajléktalanokról. Alig járunk az ősz elején, és a Belügyminisztérium máris előrukkolt egy törvénytervezettel a hajléktalanok eltüntetésére. (Ezúttal a közterületek nem rendeltetésszerű használata adhat jogalapot az ellenük induló eljárásokhoz.) Néhány civil reflexből tiltakozott, de igazi vita nem alakult ki, valahogy suta, erőtlen az egész helyzet. Mintha még nem érkezett volna el a felháborodás ideje.

Próbáljuk egy pillanatra megtisztítani agyunkat az idők során rárakódott vallási ismeretektől, játsszunk el a gondolattal, hogy érett fejjel hallunk először a kereszténységről. Képzeljük el, hogy valaki egy természetfeletti tulajdonságokkal felruházott férfiról mesél, aki csodálatos cselekedetek sorát hajtja végre, egyetlen szavára bőséges étel és ital kerül az asztalra, jár a vízen, gyógyíthatatlan betegeket gyógyít, és hiába végeztek vele ellenségei, a halálból is visszatér. Aztán a mennyekbe távozik.

Nem kér az alkotmányozásból a TASZ. A jogvédő szervezet nyílt levélben tudatta, hogy „a többség vallási preferenciáinak deklarálása vagy a dicső történelmi múlt alaptörvénybe foglalása” érdekében nem érdemes új alaptörvényt alkotni.

Most már egyre több jel utal arra, hogy Gyurcsány Ferenc nagyobb károkat okoz a nemzettesten kötcsei magányába visszahúzódva, mint miniszterelnökként, leghazudósabb korszakában. Legutóbb például azt írta a blogjában, hogy Orbán Viktor nagyon is jól tette, amikor Azerbajdzsánba utazott új gázvezetékről tárgyalni.

Mind többen és egyre hangosabban állítják, hogy ha nem ennénk húst, megmenthetnénk a Földet. A globális felmelegedés problémájának megoldása azonban korántsem ilyen egyszerű.

Ugyanolyan vigasztalan volt a DVSC „teljesítménye” a Harkov elleni Európa Liga-mérkőzésen (0-5), mint a szakadó eső. A probléma persze nem csupán debreceni: az egész magyar futball súlyos bajai jelentek meg csütörtök este (is). Noha a hazai propaganda minden korábbinál szélesebb körű – és még inkább gyomorforgató, mint azelőtt (értsd: az utóbbi, a labdarúgást egyre jobban megcsúfoló, rettenetes negyedszázadban) –, a külföld nem vesz tudomást az itthoni gyakorlatról, azaz rendre rávilágít a megoldhatatlannak tetsző gondokra meg a hazugságok özönére.

Többször írtunk már a digitális lenyomatról: arról az adattömegről, amelyet internetes tevékenységünk nyomán hagyunk. Ennél kevesebbszer esett szó az adatbányászatról: azokról a fejlett módszerekről, amelyekkel rendkívül nagy tömegű, ömlesztett adatban lehet összefüggéseket találni.

Ilyen dolgok normális körülmények között élő országban nem történhetnének meg, állítja a külföldön is elismert operarendező, Kovalik Balázs. Sem az, ami vele esett meg – érdemi indoklás nélkül nem hosszabbították meg a szerződését –, sem az, hogy a mindenkori operaházi vezetés engedi, hogy lassan kihaljon a közönsége. De az sem, hogy elmaradjon egy premier, félve a politikai hisztériától. Közönségkapcsolatról, döntésképességről és arculatváltásról beszélgettünk, meg arról, miért járnak miniszterhez az énekesek.

Vuvuzelával fojtották bele a szót a svéd szélsőjobboldali párt elnökébe a csütörtöki választási nagygyűlésén. A bevándorlásellenes és rendpárti Svéd Demokraták az előrejelzések szerint a voksok 7,5 százalékát kapják meg a vasárnapi parlamenti és önkormányzati választásokon. A párt megalakulása óta először jut be a parlamentbe, és előfordulhat, hogy azonnal a mérleg nyelvének szerepét játszhatja.

Egy centit sem közeledtek az álláspontok a bankok és a Kósa–Rogán páros találkozóján. A devizahitelesek megsegítésének 8 pontja közül javaslatokról a bankok szívesen tárgyalnak, ám több olyan is van, amelyről hallani sem akarnak.

A választási kampány kellős közepén, március 8-án, a VOSZ budapesti fórumán jelentette be Orbán Viktor, hogy a Fidesz gazdasági tényfeltáró bizottság létrehozásáról döntött, aminek Varga Mihály lesz a vezetője. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy a kormány évek óta eltitkolja és meghamisítja a költségvetési számokat. Nem ismerhető a gazdaság pontos helyzete, s emiatt az ország elvesztette nemzetközi hitelességét.

Mikola István szerint a jelenlegi egészségügy gyengülő biztosítási szisztémán vegetál, s ez önmagában átcsúsztatja a rendszert az „államosított működésbe”. A Fidesz egykori szakminisztere a jelenlegi államtitkárról azt mondja: "beszélgetünk, elmondom a tanácsaimat, ő meghallgatja.... A tárca műhelymunkáiról kapok információkat. Ezek frissek, újszerűek, de ez már egy másik generáció."