Az adatvédelmi biztos szerint nemcsak jogszerűtlen, hanem alkalmatlan is a visszaélések megakadályozására a hódmezővásárhelyi önkormányzat által közzétett „szégyenlista”. Lázár János polgármester szerint az általuk alkalmazott megoldás ugyan nem feltétlenül állja ki a jog próbáját, de ő akár a bíróságon is kiáll a listáért.

Siralmas szezon elé néznek idén a Tisza-tónál: a júniusi árvíz több olyan partszakaszt is elmosott, ahol a szabadvizi strandot nem tudták még megnyitni. Most pedig tömeges kagylópusztulás keseríti az itt nyaralók és a szállásadók életét.

Miért engedi meg az IMF Romániának azt, amit Magyarországnak nem? Bukarest nem veszett össze a valutaalappal, és nemcsak átmeneti kiigazító lépéseket tett.

Több ezer munkahely szűnt volna meg a pénzügyi közvetítők aránytalan terhelése miatt, ha a bankadót eredeti formájában szavazza meg a parlament. A törvényjavaslaton végül az utolsó pillanatban módosított a kormány, a változás nyertesei között van a Járai-féle CIG biztosító egyik tulajdonosa is.

Pontot tett a „civil” főpolgármesterjelölt-keresés végére az MSZP országos elnöksége tegnap, a döntés értelmében Horváth Csaba marad a szocialista induló. A Népszabadság úgy tudja, az utolsó pillanatban még Kaltenbach Jenő mögött szerettek volna felsorakozni, de ez a verzió is elbukott az LMP elutasítása miatt.

Bár a kormány a jó erkölcsre hivatkozik a végkielégítések megadóztatásának ügyében, a végső szó mindig az, hogy ennyit bír el jelenleg Magyarország gazdasága. E két kitétel nincs összhangban, az pedig legalábbis kétséges, hogy valóban hoz-e komoly megtakarítást a kétmillió forint fölötti végkielégítések 98 százalékos adóztatása.

Szenvedélyesen fogok küzdeni Törökország EU-tagságáért – ezt mondta Ankarában tegnap David Cameron. A brit miniszterelnök szereplése újra felélénkíti a vitát: kell-e és miként Európának Törökország?

Fél éven belül kaphatja vissza biztonságos besorolását Ferihegy, annak megvonása az utasok tíz százalékának jelenthet kényelmetlenséget. A „clear” besorolás megvonásáért nemcsak az üzemeltető, hanem a kormányzati struktúrában kialakult káosz is hibáztatható – legalábbis a légi közlekedésért felelős kormánybiztos szerint.

A hazai mecenatúra immár kezd kinőni a „gyermekcipőből”, a leginkább elkötelezett vállalatok ma már nem „adományokban”, hanem jól körülhatárolható ügyek felkarolásában gondolkoznak. Méghozzá úgy, hogy igyekeznek a civil akciók – vagy még inkább: missziók – érdekében a polgárok közösségét is megmozgatni. A cél, hogy ne csupán egy-egy nagyvállalat pénzügyi lehetőségei finanszírozzák a programokat, hanem tehetsége – és pénztárcája –szerint járuljon hozzá a társadalom is az égető problémák megoldásához.

A Hungarian Business Leaders Forum (Magyar Üzleti Vezetők Fóruma, HBLF) nemrégiben kutatást végzett – 22 vállalat bevonásával – arról, mennyire viselkednek jó polgárként (Good Citizen) a magyarországi vállalatok.

Az idén ősszel immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Heineken Hungária Zrt. a jótékonysági programját, hogy a gyárainak is otthont adó Sopron és Martfű olyan civil kezdeményezéseit segítsék, amelyek pénz hiányában csak tervek maradtak volna.

A Magyar Nemzeti Bank immár harmadik éve ajánlja fel jótékony célra a forgalomban elhasználódott bankjegyek megsemmisítése során keletkező bankjegybriketteket.

Az agráriumban működő és az ágazattal üzleti kapcsolatban lévő cégek a fenntarthatóságban, valamint a társadalmi felelősségvállalásban is példát mutathatnak – mondta Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai kormányzati kapcsolati, közkapcsolati és szabályozási igazgatója.

Kis falunk határában évekig állt egy kőből faragott feszület. Csak nemrég tűnt fel, hogy már jó ideje nem őrködik a település lelke felett. Mivel korántsem volt országos jelentőségű műemlék, a kukoricaszántó túl erős ellenfélnek bizonyult, s ma már sárga tábla áll a kereszt helyén.

A „tudásipar” mint varázsige ismétlődik szinte naponta a politikai, gazdasági, társadalmi prominensek nyilatkozataiban. A baj csak az, hogy a varázsigék csak a mesékben hatásosak, a valóságban szezám nem tárul ki attól, hogy kimondják a bűvös szót. A tudásipar fejlesztéséhez nagyon sok lépést kell (kellene) megtenni ahhoz, hogy valóban kitörési lehetőség legyen a hazai gazdaság számára. A gyakorlatban viszont nagyon kevés történik azért, hogy a valaha klasszikusan magyar sikerágazatnak tartott természettudományokban a hazai oktatás legalább az európai középmezőnyhöz felzárkózzon. Néhány nagyvállalat civil erőfeszítéssel próbálja – legalább a saját tevékenységi köréhez tartozó területeken – megállítani a hanyatlást.