Elképesztő módszerekre ragadtatták magukat a marketingesek, hogy növeljék az értékesítés hatékonyságát. A szó szoros értelmében belenéznek az agyunkba – az igencsak vad ötletről a napokban a New Scientist és a BBC is beszámolt.

Miközben az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság hősies küzdelmet folytat a szurkolók stadionba csábítása ellen, magánbefektetők több tízmilliárd forintos ingatlanfejlesztéseket valósítanak meg a pályák környékén. Az üzletemberek nyilván nem a futballban látják a megtérülés zálogát.

Levelet írt „a Fidesz vezérkarának” Németh Jánosné vendéglátó-vállalkozó, akinek– több társával együtt – az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit Kft. 2009. december 7-én fölmondta a működési szerződését. A vállalkozók szerint azért szorították ki őket, hogy a vendéglátást „átjátsszák” az emlékpark igazgatója által hozott új vállalkozónak.

Ha a Fidesz tartja a szavát, lehetséges, hogy az új, részlegesen már május 1-jén hatályba lépő új Ptk.-t akár néhány hónapon belül visszavonja. Ez személyiségi jogi perek és gondnokság alá helyezési eljárások sorát érinthetné. Már önmagában a Fidesz bejelentése is jogbizonytalanságot okoz.

Nem mondhatjuk, hogy tipikus eset, mindenesetre László Attila gitárművész pályafutása egy szűk, nápolyi sikátorban kezdődött. Hogy efféle helyre miért telepítenek hangszerboltot, arra csak a helyiek tudnának válaszolni, tény azonban, az akkor 12 éves László Attila, egy családi nyaralás idején épp egy szűk, nápolyi sikátorba telepített hangszerüzlet kirakatában pillantott meg egy meggypiros elektromos gitárt, mely mögé azonnal odaképzelte magát, amint Jimi Hendrix és Eric Clapton biztató bólogatásai között ördögi gitárszólóba kezd. Szülei később erős nyaggatása hatására megvásárolták neki az instrumentumot, azzal a feltétellel, hogy megígéri: nyilvános helyen nem fogja használni.

Hetek óta egy lépcső tartja izgalomban az ország építészeit, művészettörténészeit, városvédőit és mindazokat, akiket érdekel, hogy mivé alakul a Szépművészeti Múzeum, mit lehet és mit nem lehet tenni egy műemlékkel. Az izgalom tárgya a Szépművészeti főlépcsője. És persze nemcsak az, hanem egy fogadópavilon is a Hősök tere sarkán. De a legfőbb kérdés mégis a lépcső. Aláírásgyűjtések kezdődtek, állásfoglalások íródtak ügyében pro és kontra.

Nem kell elhamarkodniuk hitelük forintra váltását a svájci frankban eladósodottaknak, még mindig olcsóbban megússzák a törlesztést az alpesi ország devizájával.

Családi barátunk éppen válni készül Washington mellett. Annyiban szerencséje van: férje Latin-Amerikába költözött, nem okoz nehézséget neki, hogy dokumentálja a különélést. Sokaknak viszont igen.

Néhány hét különbséggel hasonló közéleti botrány rengette meg a legerősebb szlovák és cseh jobboldali pártot. Pozsonyban és Prágában emiatt azonnali lemondást sürgetett a közvélemény jelentős része, de számos eddigi politikai szövetséges is Mikulás Dzurindától, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és Mirek Topolánektől, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökétől. Végül mindkét pártvezető és exkormányfő vette a kalapját, de nem távozott. Csak egy kicsit hátrább lépett.

Antall Józsefnek mondtuk egykor (tán a kárpótlás körüli iszapbirkózás idején) a frakcióban: kár volt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal kezdenie az MDF-nek, mennyivel könnyebb volna nélkülük kormányozni. Antall így felelt: százszor könnyebb volna – csak módunk nem volna rá. Mert ama voksok jó részét, amiket ők begyűjtöttek, mi magunk sose kaptuk volna meg.

Ingyenes francianyelv-tanfolyammal „kedveskedik” Párizs Lady Ashton EU-külügyérnek és Buzek európai parlamenti elnöknek. De tényleg csak franciául lehet érvényesülni a diplomáciában? És mi lesz a némettel?

Nem először! Emlékezhetünk még a Magyar Vizslára, mely hamis tényekkel, adatokkal támogatta a Fidesz kampányát. Ezúttal Greyhound és Underdog vállalkozott hasonló feladatra A mi éveink, 2002–2010 című videójával.

A magyarok többsége már döntött. Kezében a jegy, amivel repülni szeretne. Nincs rajta célállomás, nem lehet tudni, merre megy a gép, de ez nem aggaszt senkit. Lényeg, hogy induljunk el határozottan máshová. Start 11-én.

A fenyegetés ellenére megtartották Makón, a Korona Szállóban az eredetileg A holokauszt gyermekei című könyv kiadásának támogatására szervezett ebédet. A rendezvényt korábban jótékonysági ebédként hirdették meg, ám ismeretlenek megfenyegették Urbancsok Zsolt szervezőt, illetve a szálló üzemeltetőjét.

Tarthatatlanná vált az idei hiánycél, így az új kormány mozgástere lenullázódott – legalábbis Kövér László szerint. A Fidesz választmányi elnöke úgy látja: a kilábalás csak 2011-től kezdődhet el. Az MSZP felszólította Orbán Viktort: még a választások első fordulója előtt „tegyen részletes vallomást”.

Az elmúlt héten Mesterházy Attila hét napból hatot országjárással töltött: Somogyországtól a Hajdúságig számos helyszínen mondta el programbeszédét. Támogató kézfogásokból, puszikból nem volt hiány, ahogyan a menetrendszerűen érkező – sípoló, doboló – jobbikos különítményekből sem. A beszédpanelek keveset változtak a két fórum között.

A budapesti aluljárókat figyelő kamerarendszer még csupán próbaüzemben működik, de a különféle bűncselekményekről rögzített felvételeket már 48 esetben használták fel az eljárás során.

Nagyon helyes, hogy Magazinjukban végre szóba hozzák a félrefordításokat (Fülemüle a vécében, március 5.). A BBC Entertainment (azelőtt BBC Prime) feliratai vagy a műsorban közölt címek nem kevésbé gyalázatosak.

Az MTI összeállítása szerint a svájci frank a héten tízéves csúcsra erősödött az euróval szemben, ami tükröződik a forinttal szembeni árfolyamában is, így hiába erősödött a forint az euróhoz képest, a frankhitelesek ezt nem érzik. Az idén januári 182,38, illetve februári 184,79 forintos átlagárfolyam alig marad alatta a tavalyi 185,82 forintos éves átlagnak, de az adósok zöme az előző években vette fel a hitelt, jóval alacsonyabb árfolyam mellett.