Egyetlen egy kis öröme maradt mára a magyarnak, az a kis ártatlan bliccelés. És most ezt is el akarják venni tőlünk?!

Nem az a baj, hogy csak átmenetileg egyeztek ki a meghatározó erőcsoportok az MSZP-n belül. Az sem gond, hogy a szabad demokratáknál ez láthatóan nem történt meg. A baj az, hogy sem az egyik oldalon megkötött ideiglenes alku, sem pedig a másik oldalon hosszú idő óta tartó marakodás mögül nem sejlik föl vonzó, de legalábbis könnyen követhető és képviselhető politikai tartalom, karakteres személyiség.

Bajnai Gordon kormányfő "kemény" beszédre készül a mai MSZP-kongresszuson. Világossá akarja tenni: még nehéz döntések jönnek. A küldöttek egyelőre csak a párt választási bizottságának fiatalokkal való kibővítéséről döntenek, minden más fontos személyi kérdés őszre marad.

Néhány évtizeddel ezelőtt tanulni vágyó, nemzetközi karrierről álmodó kínai diákok lepték el az amerikai, nyugat-európai és ausztrál egyetemeket. Mára a helyzet megváltozott: arról még túlzás lenne beszélni, hogy megfordult a vándorlás iránya, de az tény, hogy egyik-másik Kínában szerzett papírnak immár nemcsak sikkje, hanem rangja is van - még az USA-ban vagy Európában is.

Ahhoz a labdarúgó-generációhoz tartozott, amelynek megannyi képviselője mindent elérhetett - volna. Mert már a hatvanas évek nagyjaival is együtt futballozott, noha - mint említi - még csak inasként. Mesterré a hetvenes esztendők garnitúrájában vált. Azokban az időkben sem akárkik viselték az újpesti vagy a címeres mezt, ám a játékosok változatlanul extraklasszis tehetsége már nem párosult világra szóló teljesítményekkel, azaz meseszép lett volna, ha a válogatott a legjobb nyolc közé kerül a világbajnokságon. Ezzel szemben a "hatvanasok" kétszer is súlyos csalódást keltettek azzal, hogy vesztettek a vb-negyeddöntőben. Meg 1969-ben - a leszálló ág kezdetén - Marseille-jel...

Forrásaink szerint Bajnai Gordonnak az év végéig van rá esélye, hogy fogadják a Fehér Házban, és ezt egyes guantánamói foglyok mielőbbi befogadása alaposan növelheti.

A filmes (tévés) adaptáció hendikeppel indul. Esztétikai viták tárgya, mi sorolható ebbe a kategóriába, ráadásul irodalmi eredetijével is mindig összehasonlításban áll. Hogyan nézzük azt a filmet, ahol nemcsak a rendezőnek, hanem az olvasónak is van egy saját verziója?

1965. május elsején mindazok, akik a felvonulás és a ligeti séta után kimentek a Duna-partra, könnyen hihették, hogy most már csak vége lesz. A tavaszi meleg esők és a gyorsan olvadó hó okozta áradások ötödik hulláma öntötte épp el az alsó rakpartokat, a felhajtókat már homokzsákokkal kellett védeni. De hát szép volt az idő, nem volt nehéz remélni, hogy hamarosan levonul az ár. Ám aztán záporok és viharok tarkították a májust, mely után esős június következett. Június 9-én már azt írta a Népszabadság, hogy "tizenegyedik hetébe lépett az évszázad leghosszabb ideig tartó dunai árvize. Jelenleg a hatodik árhullám vonul le a folyón". A Vigadónál lévő mérce 740 centimétert mutatott, majd a vízszint gyorsan emelkedni kezdett.

A Magyar Villamos Műveknél zajlott „különös tranzakciók” miatt végérvényesen megrendült Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettes bizalma a BKV-vezérigazgató Kocsis Istvánban, ezért javasolta pénteki levelében a szocialista frakciónak, hogy a „helyzet kezelésére tegyen lépéseket”, erről pedig péntek délelőtt Kocsist is tájékoztatta. Az egyébként szabadságon lévő Demszky Gábor főpolgármestert és az SZDSZ-t saját elmondásuk szerint meglepte Hagyó húzása.

- Micsoda teljesítmény! - Fél éve nem játszottam, úgyhogy elsősorban az érdekelt, meg tudom-e még fogni a sakkfigurákat.

Mondhatni, biztatóan kezdődik: Jörg Jaksche igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Tour de France idei győztese dopping segítségével nyer-e. A német már csak tudja, hiszen két éve bevallotta, hogy pályafutása során tiltott szerekkel élt, emiatt eltiltották, és azóta sem versenyez. Egy másik hír szerint Tom Boonen mégis indulhat: kokainbotránya miatt eredetileg nem engedte rajthoz állni a francia körversenyt szervező ASO, ám az illetékes francia bíróság ellenkező értelmű döntést hozott.

Kőrösi Zoltán új regényében két gyönyörű ballada olvasható, hősei - Bianka, illetve Liza és Szidike - véletlenszerűen csöppennek a történetbe, részvételük elhanyagolható, szerepük nélkülözhetetlen. Magányos nők, akiknek egész életükben egyedül, magukba és titkaikba zártan kell megtalálniuk a megmaradás, a túlélés módját és erkölcsét, ők azok, akik a külvilág uralhatatlanságával szemben az önuralom belső köreit járják. Sorsuk szólama úgy hangzik a Szerelmes évek polifóniájában, akár a görög tragédiákban a kardaloké: a felszín konfliktusainak esetlegességeit, banális ismétlődéseit az ő csöndes, szívós működésük ellenpontozza.

"Fogyasztói regény médiáról, hatalomról, szerelemről" - áll az elsőkötetes Fabricius Gábor, a Republic Group kreatív ügynökség igazgatója minek nevezzelek-jének alcímeként. A novellának (föl)értékelt sutaságok "két éve kezdtek kicsöpögni" az 1975-ös születésű reklámszakemberből, aki egy interjúban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Szigligeten rendszeresen együtt nyaralt Esterházy Péterrel, úszott Ottlik Gézával. E becses tapasztalás vélhetően az élet egyéb területein mutatja megtermékenyítő hatását - legkevésbé a szendergésre késztető irományokban szublimálódott.

Vértesy Dániel a Beijing University of Aeronautics and Astronauticson (Pekingi Repülési és Űrhajózási Egyetem, BUAA) szerzett személyes tapasztalatokat a kínai felsőoktatásról. Az ottani egyetemi rangsor top 5-jébe tartozó intézménybe egy holland egyetemről hallgatott (illetve kutatott) át, készülő PhD-disszertációjához gyűjtve adatokat. Mint lapunknak elmondta, a BUAA-n főként mérnököket, pilótákat és gazdasági szakembereket képeznek. Elit egyetemről van szó, amely csak részben tartozik az oktatási tárcához, részben ugyanis a hadseregé. - Vendégkutatóként a nemzetközi kollégiumban laktam, ahol nem volt éjfélkor lámpaoltás, nem szűnt meg az internetkapcsolat, és a többi szabály is lényegesen lazább volt, mint a kínai részben.

A kínai egyetemi oktatás számos ponton eltér a hazaitól. A következőkben (kint tanuló magyar egyetemisták tapasztalatai alapján) a legfontosabb különbségeket vesszük sorra, néhány gyakorlati információval kiegészítve.

Lénavári naphosszat villamosozott. Ki nem állhatta sem a villamost, sem a metrót, sem a buszt, sem a vonatot - egyáltalán, ki nem állhatta az utazás majd mindegyik formáját. Kivételt egyedül a repülőgép jelentett, minthogy annak gyorsasága megfosztotta az utazást mindattól a véletlenségi és kiszámíthatatlansági együtthatótól, amely miatt Lénavári nem és nem szeretett utazni. Isten tudja, ki keveredik az ember mellé, milyen lesz az illata (illata!, no hiszen), mennyit fog fecsegni, hogyan rombolja le lassan és módszeresen kiépített nyugalmunkat. Éppen ezért nem szeretett villamosozni sem.

Monoton zene szitál, aztán elhallgat az is, vasárnap van, késő délután, álmos galambok üldögélnek az emeleti párkányon. Nem mozdul a levegő, forróság terpeszkedik az aszfalt fölött, a tető fogazott árnyéka éles határral osztja ketté a napsütötte sávokat és az árnyékokat. A szemközti ház kapualjában egy férfi áll, előregörnyedve nézi a kapucsengők feliratát, még a kezét is felemeli, mintha csengetni akarna, persze az is lehet, hogy csengetett már, csak nincsen válasz, az ujja a gombon, óvatosan megsimogatja a feliratot, aztán mégis ellép, görnyedt a válla, körül se nézve vág át az úttesten.

Tavaly 1968-ra emlékeztünk, az idén 1989-et ünnepeljük. Mit jelentenek ma ezek az évfordulók? Avitt történelem, tájékozódási pont, vagy csak egy képzeletbeli piros betűs nap a naptárban? Erről beszélgettünk Vajda Mihály filozófussal.

Az Agave kiadó tavaly jelentette meg Kondor Vilmos Budapest Noir című szociokrimijét. A regény 1936-ban játszódik, hőse Az Est újságírója, az Amerikát megjárt Gordon Zsigmond. A főhős a második könyvben, a Bűnös Budapestben már a Magyar Nemzet oknyomozó zsurnalisztájaként a Lengyelország lerohanása utáni időszakban ered egy ellopott orvosi kábítószer-szállítmány nyomába, közben föltárja a titkos fővárosi kártyaklubok és a politika közti bűnös összefonódás rejtélyét.