Itt van a könyv, itt van újra
Kétféle könyv létezik, kétféle irodalom. Az egyik, amelyiket olvasni kell, a másik, amelyik olvastatja magát. Az egyik könyv, amelyik letehetetlen, a másik, amelyik letehető, sőt, felvehető (habár kinek van kedve felvenni egy olyan könyvet, amelyik letehető?). Letehetetlen könyveket akarunk olvasni, mert nem akarunk olvasni. Olyan könyveket keresünk, amelyek olvastatják magukat, vagyis szinte nem is kell olvasni őket. Nem kívánnak tőlünk semmiféle szellemi - értelmi, lelki, képzeleti - erőfeszítést, munkát, gyötrelmet, ellenben gondtalan percekkel, érzéki izgalommal, paradicsomi gyönyörökkel kecsegtetnek. Kéjutazást ígérnek, nem munkát. Varázsszőnyegként vesznek lapjaikra, hogy megszabadítsanak önmagunktól, saját világunktól és életünktől és az édes-édes semmibe röpítsenek.