Zágráb a családi jövedelmen belüli rezsiköltségek, Párizs pedig a vásárlóerő szerinti gázárak tekintetében megelőzte Budapestet - derül ki a közműhivatal által most közzétett februári és a januári anyag összevetésével. A friss tanulmányról szóló közműhatósági közleményben erre hiába keresünk utalást: az csak a legjobb, de változatlan helyezéseinket emeli ki.

Annak ellenére, hogy a közműhivatal egy év alatt közel 40 százalékkal csökkentette a szolgáltatók költségeiben "elismert" gázárat, ez továbbra se gyűrűzik be a lakossági rezsibe. A paksi bővítés megtérülését borúsabban látó Regionális Energiagazdálkodási Központ vezetője, Kaderják Péter szerint a Rothschild Bankháznak a beruházást jó üzletként tálaló, a kormány által sűrűn hivatkozott tanulmánya talán kicsit irányított, de végül is minden eredmény a kiinduló értékek beállításától függ.

A előre tervezetthez képest egy héttel korábban, január 25-én a szlovák-cseh hátterű Energetikai Központ már felhagyott az elmúlt négy év során árkedvezménnyel magához csábított közel 15 ezer háztartás áramellátásával. A hatóság által ekkor már kijelölt átvevő szolgáltatók így a tervekhez képest egy héttel korábban kezdték meg az érintettek ellátását. Így mindenki megúszta áramszünet nélkül. Igaz, mindezt a hatóság csak ma, közel két héttel a történtek után közölte.

Az E.ON és az EDF Démász hivatalosan is bejelentkezett a tönkrement Energetikai Központ területükön élő áramfogyasztóinak visszavételére. Az Elmű-ÉMÁSZ szintén elhivatott pórul járt egykori ügyfeleik áramszolgáltatásának folyamatos fenntartása iránt.

Decemberben nem változott Budapest helyezése az európai lakossági energiaár-sorrendben. Legutóbb októberben vesztettünk egy pozíciót a vásárlóerőhöz viszonyított áramár-mutató szerinti versenyben, ahol amúgy is csehül állunk.

Novemberben nem változott a budapestiek áram- és gázárainak európai összevetésű helyezése. A fizetőképességhez mért árakban továbbra se túl rózsás az összkép, még ha erről a Fidesz rezsikommunikációja nem is vesz tudomást.

Három százalékkal olcsóbban szállítja jövőre az MVM a zsinóráramot, mint tavaly, ami lehetőséget adna némi rezsicsökkentésre. A kormány azonban a piaci történéseket, úgy tűnik, nem akarja lekövetni, pedig megtehetné.

Egy összevetésben romlott, a többiben nem változott Budapest helyezése az európai fővárosok lakossági áram- és gázdíjainak frissen közzétett októberi listáján.

Szeptember óta romlott a budapestiek vásárlóerőhöz viszonyított európai összevetésű áramár-helyezése - derül ki a közműhivatal honlapján megjelent adatsorból. Ennek megállapítása a közműhivatal derűs közleményéből valahogy kimaradt.

Noha a gazdasági bizottság kormánypárti többsége ellenállt, a szocialisták mégis a parlament nyílt ülésén tárgyalnák, hogy miért nem lehet a lassan egy éve zajló nemzetközi energiaáresés hatását a lakossági rezsiben is érvényesíteni. A Fidesz garantáltan ismét lesöpri az asztalról a javaslatot – a haszon pedig közben valahol nagyon gyűlik.

Amíg tart az energiaárakkal kapcsolatos uniós vizsgálat, a Fidesz-kabinet jegeli a további rezsicsökkentést. A katasztrófavédelem helyett négy-öt állami kéményseprővállalat veheti át januártól a kéményseprést.

Az MSZP szerint a Fidesz szétveri a víz-, hulladék- és kéményseprőszolgáltatást; a kormánypárt reakció gyanánt azt közölte, hogy a szociálliberálisok emelték az áram- és gázdíjakat.

Az állam energiapiaci erőfeszítései nyomán 2017-2018-ban várható a következő rezsicsökkentés – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A jelek szerint tehát pont a választásokra érnének be a Fidesz piaci lépései. Úgy tűnik, a lakosság pechje, hogy a nemzetközi olajárak megfeleződése nem alkalmazkodott a magyarországi választási ciklusokhoz. Így amiatt nem lesz gázárcsökkentés.

Magyarország a tavalyi év második felében javított szinte az összes európai energiaár-helyezésén, viszont az áramtarifában és különösen a jövedelmekhez képest azért még van mit behozni.

Az állami MVM nem akarta, hogy az Elmű és az Émász osztalékot fizessen, de a német többség leszavazta. Így kénytelen-kelletlen el kell fogadnia az áramszolgáltatók tavalyi profitjából rá eső közel másfél milliárd forintot.

Az elmúlt 13 évben a lakossági áramdíj leginkább az áfa miatt nőtt és az emelkedésből az állam húzta a legnagyobb hasznot is; a Fidesz-kormány rezsicsökkentését pedig az olcsó importáram arányának emelkedése tette lehetővé - állapította meg az Energiaklub.