Itt-ott – Németországban, Chilében – már ingyen kapni áramot a tőzsdén. Mivel ugyanis a villany nem tárolható, a nap- és szélerőművek viszont nem szabályozhatóak, napsütéses, szeles időben, alacsony áramigények mellett a folyamatos termelés csak így kel el.
Ez a tény. Ennek objektív következményeiről azonban keveset tudunk. A jelenséget ugyanis a különböző lobbik „szakértői” rendre a maguk szája íze szerint dolgozzák fel. Az egyszeri fogyasztó örül: jé, ingyen van! Kell! A „zöldszakértők” is erre húznak: tessék, íme, mégsem drága. Az atomlobbi viszont hörög: az ingyenes zöldáram kommunikációs trükk, állami támogatásból könnyű, ez fenntarthatatlan, piactorzító pazarlás. Jellemző módon ugyanők kardoskodnak amellett, hogy a magyar állam által orosz állami hitelből végrehajtott paksi bővítésben nincs állami támogatás. De más szakértők szerint se ígér túl jót, ha egy áru csak ingyen kell. Akkor a termelője előbb-utóbb tönkremegy. Ez még csak nem is fura, hallottunk már bostoni teadélutánról, mezőgazdaságról, felszámolásokról. Ilyenkor az üzleti terv bedől, mindenki mehet haza.
Nyilván kérdés, hogy akkor miért nem oldják meg mégis az áram tárolását. Ma egyetlen értelmezhető lehetőség adódik erre, az éjjel felszivattyúzott és nappal lezúdított víz. A telepítése fejében kivágandó pár fa miatt pedig a lakosság hidegrázást kap. A környezetvédők így voltaképp önmagukat gáncsolják. Erre persze megvan a válaszuk: dehogy, csak a háttérhatalom (ez esetben az atomlobbi) tesz mindig keresztbe. És felsorolnak száz más tárolási módot, elhallgatva, hogy mindez még sci-fi, a zöldködös ígéretekkel hitegetett üzletembereknek viszont már ma üres a zsebük.