Az uniós pénzügyminiszterek pénteken döntenek arról, feloldják-e a Magyarországnak járó kohéziós források részleges befagyasztását. Uniós források szerint ez már "sima ügy", a pénzügyérek visszavonják a szankciót.

Csak az új görög kormány megalakulása után mérik majd fel az ország hitelezői, hogyan áll a görög mentőcsomag végrehajtása, és van-e szükség – van-e lehetőség – a mentőcsomaghoz kapcsolódó megszorítócsomag átalakítására, a teljesítés határidejének meghosszabbítására.

A magyarországi kormányzás nem szolgál negatív példaként a tagjelölteknek. Tomiszlav Nikolics új szerb elnök a megválasztása után is Európa-párti politikát folytat majd, Ukrajnában pedig szavatolni kell az októberi választások tisztaságát. Stefan Füle (50 éves), az Európai Bizottság bővítési politikáért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztosa többek közt ezekről beszélt lapunknak adott interjúban.

Nem az a célunk, hogy bankárokat és kötvénytulajdonosokat mentsünk meg, hanem hogy biztosítsuk a hitelhez való jobb hozzáférést és a gazdaság fellendülését – mondta az Európai Bizottság (EB) tegnapi sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj-Tardio szóvivő a spanyol helyzetről. Közölte: az ideiglenes mentőalap (EFSF) szabályzata lehetővé teszi a célzott támogatást anélkül, hogy egy ország pénzügyi programba kényszerülne, feltéve, ha betartja a tanács által elfogadott ajánlásokat a túlzottdeficit-eljárás során.

Állandó monitoring alá helyezheti az Európa Tanács hazánkat. Ezt eddig csak az ET-hez csatlakozni vágyó országokkal szemben alkalmazták.

A bankokért a bankoknak kell fizetniük – szögezte le az Európai Bizottság bankszanálási jogszabálytervezetének bemutatásakor Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos szerdán Brüsszelben. A javaslat lényege, hogy a bajba jutott pénzintézetek helyzetét időben lehessen stabilizálni, és a jövőben ne az adófizetők viseljék a bankok megmentésének terheit.

Politikai vízióra van szüksége az Európai Uniónak – ebben is egyetértett Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár hétfő esti berlini találkájukon. A két vezető – akiknek találkozójáról kevés információ szivárgott ki – a hivatalos tájékoztatás szerint azonosan vélekedett arról is, hogy szükség van gazdasági unióra, s annak részeként közös bankfelügyeletre és betétgaranciára.

Az Európai Központi Bank (EKB) és Magyarország között fennmaradt vitás kérdések mielőbbi rendezését és a jegybanktörvény módosításáról történő mielőbbi szavazást szorgalmazta hétfőn az Európai Bizottság arra reagálva, hogy elmaradt az Országgyűlésben az ominózus módosítókról szóló végszavazás.

Hogy a franciák hogyan fogják tartani a hiánycélt, azt nem közölte a pénzügyminiszter, csak azt, hogy megszorítások nem lesznek. Bár ez a kommunikáció ismerős lehet, a szándékot támogatja Rehn pénzügyi biztos, és bízik is az ígéretek teljesülésében.

A kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről szóló tanácsi döntés visszavonását javasolja az Európai Bizottság – jelentette be szerdán José Manuel Barroso, a testület elnöke, ugyanakkor a bizottság egyelőre nem kezdeményezi a túlzott deficit miatt 2004 óta érvényben lévő eljárás lezárását.

Az Európai Bizottság elemzése elismeri a szerkezeti átalakításokat, de megállapítja: kiszámítható politikai környezetre van szükség. A tranzakciós adó visszafogja a gazdaságot, és az oktatás átalakítása sem segít a növekedés beindításában. Az Európai Bizottság mindenesetre javasolja a 2013-as kohéziós támogatások befagyasztásának felfüggesztését. Frissítve

Az Európai Bizottság szerint bebizonyosodott, hogy az óriáscég visszaél piaci erőfölényével.

Az Európai Bizottság már szerdán javasolhatja a Magyarországnak szánt 2013-as kohéziós támogatások felfüggesztésének visszavonását – erősítette meg lapunk kérdésére Győri Enikő, EU-ügyekért felelős államtitkár, aki kedden az uniós tagországok általános ügyekkel foglalkozó miniszteri tanácskozásán vett részt Brüsszelben.

Nem volt veszekedés, sem éles konfrontáció az unió állam- és kormányfőinek szerda este kezdődő és éjjel fél kettőkor véget érő informális találkozóján – ugyanakkor az álláspontok sem közeledtek.

Válságmegelőző konzultációként írta le Orbán Viktor magyar kormányfő az unós állam- és kormányfők szerda este kezdődő és éjszakáig tartó tanácskozását. A csütörtök reggel magyar újságíróknak nyilatkozó miniszterelnök szerint „ténynek tekinthető politikai fejlemény” nem történt a találkozón.

Rossz előjelekkel indult az uniós állam- és kormányfők szerda esti informális csúcstalálkozója, miután a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy az eurózóna országai készenléti tervet dolgoznak ki arra az esetre, ha Görögország távozna az eurózónából.

Nem volt veszekedés, sem éles konfrontáció az unió állam- és kormányfőinek szerda este kezdődő, és végül éjjel fél kettőkor véget érő informális találkozóján – ugyanakkor az álláspontok sem közeledtek. A válság kirobbanása óta tartott 24. csúcstalálkozó célja az volt, hogy kitárgyalják nézeteltéréseiket, az eddig főleg Németország által ellenzett válságkezelő lehetőségeket, illetve az európai növekedés beindítását segítő lépéseket.

Eddig a politikai játékokat két- vagy legfeljebb háromoldalú meccseken vívták meg, most magasabb szintre kerülnek, és huszonhetes körben lesznek kibeszélve – mondta az uniós állam- és kormányfők szerdai informális találkozója előtt egy magas rangú, neve elhallgatását kérő diplomata arra utalva, hogy ezúttal minden téma felmerülhet, nincsenek előre lejátszott politikai alkuk.

Berlin ellenkezése miatt régóta „altatott” javaslatok kerülnek a tárgyalóasztalra szerdán az euró megmentése érdekében az uniós kormány- és államfők rendkívüli, informális csúcstalálkozóján.