Politikai kockázatot vállaltak, és a megszorítások ellen tüntető tízezrek sem tántorították el a görög parlament képviselőit: miután a múlt héten megszavazták a 13,5 milliárd eurós megszorítócsomagot, vasárnap éjjel rábólintottak a 2013-as költségvetésre is. Athénban abban reménykedtek, ez elég lesz ahhoz, hogy az euró övezet pénzügyminiszterei engedélyezzék a görög mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének utalását. Csakhogy az eurócsoport hétfő délután kezdődő találkozóján még biztosan nem döntenek a túléléshez szükséges pénzről.

Christine Lagarde és Jean-Claude Juncker többször ellentmondott egymásnak a sajtótájékoztatón a görög adóssággal kapcsolatban.

Jövőre épphogy hozza az Orbán-kormány a költségvetési hiánycélt, 2014-ben viszont átugorjuk a háromszázalékos küszöböt – prognosztizálja az Európai Bizottság. Utóbbi miatt fennmaradhat a túlzottdeficit-eljárás.

Szerda kora délután mutatja be Olli Rehn pénzügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke a vezetése alá tartozó pénzügyi és gazdasági főigazgatóság őszi makrogazdasági előrejelzését. A dokumentum az egyes tagországok gazdasági pályájának elemzése mellett reflektál az eurózóna és az egész Európai Unió gazdasági helyzetére is.

A luxemburgi testület kimondta: Magyarország uniós jogot sértett a nyugdíjaztatott bírák elmozdításakor. Most Magyarországon a sor, mit lép.

A magyar tárgyaló fél szerdán vázolja a lehetséges megoldásokat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke kabinetjének, a delegációt ezúttal már Gottfried Péter, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója vezeti. Magyarországnak sajátos problémája akadt az új, 2014–2020-as uniós pénzügyi kerettel: reális a veszély, hogy csaknem harminc százalékkal csökken a hazánk számára elérhető kohéziós támogatás. A helyzet azért is drámai, mert számítások szerint 2009 óta a hazai állami beruházások 97 százaléka származott az uniós kohéziós forrásokból.

A magyar tárgyalófél szerdán vázolja a lehetséges megoldásokat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke kabinetjének, a delegációt ezúttal már Gottfried Péter, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója vezeti. Magyarországnak sajátos problémája akadt az új, 2014–2020-as uniós pénzügyi kerettel: reális a veszély, hogy csaknem harminc százalékkal csökken a hazánk számára elérhető kohéziós támogatás. A helyzet azért is drámai, mert számítások szerint 2009 óta a hazai állami beruházások 97 százaléka származott az uniós kohéziós forrásokból.

Csúnya sárdobolásba fordult a máris „dohánygate”-nek csúfolt ügy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és John Dalli (képünkön) volt máltai EU-biztos között, aki október 16-án mondott le tisztségéről. A történetben minden benne van, ami egy zaftos botrányhoz kell: zsarolás, dohánylobbi, nyilvános vita a bizottság tagjai között.

Nem tudni, hogyan végződik ez a nehéz házasság, de az biztos, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyre távolabb sodródik egymástól – ez a konszenzusos vélemény alakult ki Brüsszelben az euroszkeptikus brit kormány viselkedése nyomán. David Cameron konzervatív miniszterelnök ugyan azt állítja, nem akarja kivezetni országát az EU-ból, mégis mindent megtesz, hogy unióellenes konzervatív párttársait boldoggá tegye.

Csak a júniusi uniós pénzügyminiszteri tanácson (Ecofin) lehet a tagországokat kiengedni a túlzottdeficit-eljárás alól, hiszen ahhoz szükség van az előző évi adatok jóváhagyására – mondta a Népszabadságnak és a Bruxinfónak adott közös interjújában Györkös Péter nagykövet.

Dalli, a távozott máltai biztos minden lehetőséget megragad, hogy elmondja: Barroso tulajdonképpen kirúgta, harminc percet adott neki, hogy lemondjon.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) által elfogadott ajánlásokban ott vannak a számok, az Európai Bizottság ehhez semmit nem tud hozzátenni – mondta egy forrásunk azzal kapcsolatban, hogy múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, azt várja a testülettől, pontosan mondja meg, mennyivel kell még korrigálni a költségvetést, hogy Magyarország elérje a három százalék alatti hiánycélt.

Az Európai Bizottság továbbra is csak azoknak az ajánlásoknak a betartását várja el Magyarországtól, amit még idén márciusban fogadtak el az uniós pénzügyminiszterek a túlzottdeficit-eljárás keretében – tudta meg a Népszabadság brüsszeli forrásból.

Újra kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság médiaügyben a médiaengedélyeztetési irányelv nem megfelelő átültetése miatt – tájékoztatta lapunkat a brüsszeli testület.

Kevés sikertörténetet hallunk manapság az Európai Unióból. Pedig vannak. Valószínűleg nem sok európainak tűnt fel, hogy most húszéves az egységes piac. Az 500 millió európait összekötő piac az EU legkomolyabb „fegyvere” és vonzereje a nemzetközi színtéren, és az állampolgároknak is kézzelfogható, pénzben mérhető eredményeket hozott – pedig még messze van attól, hogy teljesnek nevezhessük.

Megerősítették a korábbi elkötelezettségeket az uniós vezetők – enynyi volt a lényege a pénteken véget érő Európai Tanácsnak. Konkrét döntésekről nem volt szó, a politikai irányok egyértelművé tételén kellett dolgozni, és ez sem bizonyult egyszerű feladatnak.

Az Európai Bizottság a második Matolcsy-csomaggal sem elégedett, Orbán Viktor konkrét számot vár a brüsszeli testülettől. A kormány a bankadó, közművagyonadó, energiaadó emelésével, az online szerencsejáték megadóztatásának bevezetéséből teremtené elő a még hiányzó pénzt. Orbán Viktor azt is közölte: a számok betartatását nem szabad a bizottság részéről barátságtalan lépésnek felfogni, és nem kell mögötte összeesküvést keresni.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon a telekomadó miatt. Az adó miatt egy másik kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van.

Hosszú vita után az uniós állam- és kormányfők megerősítették júniusi döntésüket: év végéig ki kell dolgozni az egységes bankfelügyelet kereteit, amely valamikor jövőre életbe is lép. Ez egyelőre nem nagyon segít a spanyol bankokon.

Brüsszel szerint több, korábban bejelentett intézkedés esetében nem volt tervezhető a bevétel.