Raj Ferenc, az öt éve elhunyt Raj Tamás rabbi testvére 1972-ben vándorolt ki Magyarországról, és évtizedeken át dolgozott elismert és népszerű rabbiként az Egyesült Államokban. Nyugdíjba vonulása után, pár éve elkezdett rendszeresen hazajárni egy kis progresszív zsidó közösség vallási vezetőjeként. Az egykori állambiztonságról, a rabbihivatásról, férfiak és nők vallási egyenjogúságáról, a reformzsidóság magyarországi helyzetéről és a muszlim–zsidó viszonyról beszélgettünk vele.

Életének 92. évében elhunyt Fejes Endre író, a II. világháború utáni magyar irodalom korszakteremtő alakja. Körülbelül 15 éve nem jelent meg a nyilvánosság előtt.

A hitközségen belül is megoszlanak a vélemények arról, mennyire súlyos probléma, hogy a Zsidó Kulturális Fesztiválra meghívott Muzsikás együttessel együtt fellépő Petrás Mária énekes, keramikus több ízben szerepelt szélsőjobboldali karakterű rendezvényeken előadóművészként. A vasárnap nyilvánosságra hozott döntés szerint mindenesetre nem lép végül fel a Dohány utcai zsinagógában.

Az ELTE Esztétika Tanszéke már alapításától fogva a magyar bölcsészképzés afféle saját, külön törvényekkel rendelkező szigete volt, eleinte a marxista–lukácsista esztétikából induló, onnan távolodó művészetfilozófusoké, olyan,válogatott szigetlakókkal (és tanítványaikkal), mint Almási Miklós, Balassa Péter vagy később Radnóti Sándor. Olyan nagy és szabálytalan különcöké, mint, mondjuk, Spiró György tanár úr. És ennek a szigetnek a népéhez tartozott, a formátumos kivételek közé, korántsem utolsóként, Poszler György is.

Jövő héten tartják az idei tokaji írótábort, amely 1972-ben indult el a Hazafias Népfront égisze alatt, egy meglehetősen ellentmondásos enyhülési periódus termékeként.

A Szabó István ügynökmúltjáról szóló háromrészes cikksorozatának már közölt két darabjában – a látszattal ellentétben – a Pestisracok.hu jóformán semmilyen eddig nem ismert információt nem hozott napvilágra. A tanulmány ettől még alkalmat teremthetne az ügynökkérdés vagy akár csak Szabó pályájának érdemi megvitatására, de gyanítható, hogy aligha lesz így.

Megszűnés küszöbén az Új Kelet, az alapításakor a távoli Palesztináról álmodó, majd már Izraelből Magyarországra visszaemlékező olvasók lapja. Archívumát azonban Budapesten őrzik mostantól Köves Slomóék. Izrael nagykövete a történetben a magyarországi zsidó élet újbóli felvirágzását látja.

A nagy írók, nagy könyvek egyik típusát leginkább a híres bolondokházás vicc jellemzi, amelyben az ápoltak már csak a viccek sorszámát közlik egymással, így minden bemondott szám után felharsanhat a közösséget összetartó nevetés.

A debreceni zsidó hitélet a hívők alacsony aktivitása miatt információnk szerint nem túl élénk. Pedig a hitközség ingatlanjaira nem lehet panasz. Igaz, a sok százmilliós felújítások megbízatásai rendre egy olyan csoportnál landoltak, amelyet bő tíz éve emlegetnek együtt Kósa Lajossal és városával.

Ismét erősödik a szóbeszéd, amely szerint a Magyar Művészeti Akadémia kiterjeszti befolyását a kultúrafinanszírozás egyik utolsó valamilyen mértékű szakmai autonómiával rendelkező szervére, a Nemzeti Kulturális Alapra (NKA) is.

Az utóbbi hetekben ismét felerősödtek a politika szimbolikus dimenziói, mindenekelőtt a kerítésépítés miatt, de közrejátszott a Pride és kisebb mértékben a Hóman-szobor körüli vita is. Ilyenkor szokás petíciót küldeni, klipet közzétenni a YouTube-on, performanszokat szervezni és publicisztikát írni. De vajon mikor igazán szükséges, mikor és hogyan lehet hatékony a művész és tudós értelmiségiek állásfoglalása?

Halála előtt három nappal készült ez az interjú Ferenczi Krisztinával, aki másfél évtizeden keresztül követte fáradhatatlanul az Orbán-vagyon gyarapodását – többek közt a Népszabadság hasábjain –, és úgy látta, hogy az, ami ebből a történetből kirajzolódik, több erkölcsileg megkérdőjelezhető gazdagodásnál: alattvalói és vazallusi függésre épített, új állammodell. Fontos volt számára, hogy összegezze mindazt, amit erről gondol.

A Forster Központ szerint vezetőinek személye nem tartozik a nyilvánosságra. A kulturális örökségvédelem központi állami szerve nem kívánta lapunkat „személyzeti kérdésekről” tájékoztatni. A kérdés azért merült fel, mert híreink szerint olyan elnökhelyettes érkezett az intézményhez, akinek az MSZP-kormány alatti vezetői működésével kapcsolatban a Fidesz gyanús összefonódásokról beszélt.

Elmarad a Zsidó Nyári Fesztivál – adta hírül, legkivált lapunk nyomán, a magyar sajtó néhány napja. A hír betű szerint véve igaz, azonban a lényeget tekintve mégis félreérthető. A hagyományos helyszíneken és időszakban, de új néven idén is várják a zsidó kultúra iránt érdeklődő közönséget.

Janisz Varufakisz rövid miniszteri és médiasztár-pályafutása arra bizonyosan elég volt, hogy nonkonformista politikai divattrendet teremtsen: az európai politikai elit dresszkódja elleni lázadását elszánt politikai ellenfeleinek sajtójában is sokan tartották vonzónak, a konzervatív lapok is példának tekintették.

A történeti beszámolók talán legismerősebb csoportja éles fordulatokról szól, tárgyuk a radikális változás: önmagukat túlélt korszakok végső elkorhadása, az új diadalmas megjelenése.

Negyvenkét éve tartó jogvitát zárt le végleg a tel-avivi bíróság Franz Kafka kéziratainak tulajdonjogáról. Philip Roth író szerint kafkai a történet, de inkább egy fordulatos és érzelmes Jókai-regényről van szó. A világháborúk közötti Prágától a nácik előli menekülésen, egy 101 évesen elhunyt asszony életén keresztül egy macskákkal zsúfolt, apró tel-avivi lakásig vezet az út.