galéria megtekintése

Véget ér egy kis magyar sajtótörténelem

Megszűnés küszöbén az Új Kelet, az alapításakor a távoli Palesztináról álmodó, majd már Izraelből Magyarországra visszaemlékező olvasók lapja. Archívumát azonban Budapesten őrzik mostantól Köves Slomóék. Izrael nagykövete a történetben a magyarországi zsidó élet újbóli felvirágzását látja.

A nagy David Ben Gurion, Izrael államalapítója és első miniszterelnöke állítólag azt mondta egyszer, hogy azoknak a zsidóknak, akik nem mennek Izraelbe, nincs joguk cionistának nevezni magukat, csak „Izrael szerelmeseinek”. Lehet, hogy mindez fordítva is igaz: éltek ugyanis Izraelben is olyan zsidók, akik szülőhazájuk, Magyarország szerelmesei maradtak, még ha szerelmük – érthető okokból – nem is volt mentes némi nehezteléstől. Ők voltak az Új Kelet, az izraeli magyar nyelvű „diaszpóraújság” olvasói.

Köves Slomó (előtérben), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség  vezető rabbija és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a kiállítás megnyitóján
Köves Slomó (előtérben), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a kiállítás megnyitóján
Bruzák Noémi / MTI

Ez az újság 1918-ban született, Romániában nyomták magyarul, és cionista volt: itt tevékenykedett ifjú éveiben a magyar zsidóság egyik legvitatottabb sorsú embermentője, Kasztner Rezső sportriporterként, majd politikai újságíróként. Kasztner kolumnista volt, aki 1944-ben tárgyalt Adolf Eichmann-nal életről és halálról, mentette, akit menthetett, és ő volt az, akit – már Izraelben – „kollaboránsként” lőtt agyon saját háza előtt az egyik honfitársa. Addigra már a második bécsi döntés után az Észak-Erdélyt „felszabadító” magyar hatóságok által betiltott lap is átköltözött Izraelbe, és nyolc év kihagyás után újra megjelent.

 

Onnantól szerzői és olvasói már nem Jeruzsálembe vágyódtak el szülőföldjükről, hanem Izraelből nosztalgiáztak „vissza” lapjukkal. A cionista újság az újdonsült izraelieknek kapoccsá lett a távolodó múlthoz. Dolgoztak ide olyan sikeres, világhírű szerzők is, mint a Ludas Matyiban indult Efrájim Kishon, vagy az újvidéki születésű Tommy Lapid, későbbi miniszter. Ők voltak a „magyar viccesfiúk”, ahogy Etgar Keret, a Pesten is egyre népszerűbb izraeli író mondta. Szerinte az ő nemzedéke miattuk tudja úgy, hogy a magyarok a legszórakoztatóbb emberek a földön. Ebben a lapban publikálta továbbá csodálatos emlékiratait Ady Endre egykori cimborája, a modern héber irodalom kulcsfigurája, Avigdor Hameiri is: pár éve ki is adta a Múlt és Jövő kiadó.

Ez volt az egyik leghosszabb életű diaszpóraújság Izraelben, amely most, majd 100 év után befejezi működését, hiába tiltakoznak utolsó, 80-90 éves olvasói.

Eljött tehát a pillanat, hogy az Új Kelet, földi pályája végén, hazatérjen, és a pillanatot, mint a magyar zsidó világban szinte mindig, Köves Slomó és az Egységes Magyar Izraelita Hitközség ismerte fel elsőnek. A közösség ugyanis megvásárolta az Új Kelet izraeli archívumát, amely nincs meg hiánytalanul még az Országos Széchényi Könyvtárnak sem. Kedden már meg is nyílt az anyagból a Kazinczy utcai Café Tel-Aviv előtt egy kedvcsináló utcai kiállítás, amely az 1956-os, '67-es és '73-as eseményekről (Izrael három háborújáról és a magyar forradalomról) szóló Új Kelet és Népszabadság-cikkeket helyez egymás mellé, továbbá recepteket, divattippeket, apróhirdetéseket szemléz, amelyek régóta a legérdekesebb részei voltak az Új Keletnek, mert hírt adtak az izraeli magyarok közösségi életéről, mindennapjairól.

Köves szépen és informatívan beszélt a megnyitón, Ilan Mor nagykövet pedig – talán nem túlzás – megrendülten: arról, hogy az, ami Tel-Avivban most véget ér, Budapest zsidónegyedében, a város eleven zsidó életében éppen újrakezdődik. Vető Marietta, a kiállításnak otthont adó kerület alpolgármestere kedves és dicséretesen rövid semmitmondással emelte a délelőtt fényét.

Forradalom, háború, divattipp, apróhirdetés
Forradalom, háború, divattipp, apróhirdetés
Reviczky Zsolt / Népszabadság

„Az Új Kelet Főszerkesztője, Erős-Hajdu Szilvia arról tájékoztatta lapunkat, hogy még nem bizonyos az Új Kelet megszűnése, reményeik szerint egy tulajdonosváltás lehetővé teheti a lap további fennmaradását, amely 2015 végégi még bizonyosan megjelenik”.

2009 elején, rögtön az akkori gázai háború után még az újságosnál is ki volt téve az Új Kelet a tel-avivi buszpályaudvaron. Azt, hogy mi állt az aznapi számban, útitársam, Térey János Protokoll című verses regényének pontos beszámolójából lehet megtudni – alighanem ez az Új Kelet utolsó említése a magyar irodalom történetében.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.