Megszűnés küszöbén az Új Kelet, az alapításakor a távoli Palesztináról álmodó, majd már Izraelből Magyarországra visszaemlékező olvasók lapja. Archívumát azonban Budapesten őrzik mostantól Köves Slomóék. Izrael nagykövete a történetben a magyarországi zsidó élet újbóli felvirágzását látja.
A nagy David Ben Gurion, Izrael államalapítója és első miniszterelnöke állítólag azt mondta egyszer, hogy azoknak a zsidóknak, akik nem mennek Izraelbe, nincs joguk cionistának nevezni magukat, csak „Izrael szerelmeseinek”. Lehet, hogy mindez fordítva is igaz: éltek ugyanis Izraelben is olyan zsidók, akik szülőhazájuk, Magyarország szerelmesei maradtak, még ha szerelmük – érthető okokból – nem is volt mentes némi nehezteléstől. Ők voltak az Új Kelet, az izraeli magyar nyelvű „diaszpóraújság” olvasói.
Köves Slomó (előtérben), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a kiállítás megnyitóján Bruzák Noémi / MTI |
Ez az újság 1918-ban született, Romániában nyomták magyarul, és cionista volt: itt tevékenykedett ifjú éveiben a magyar zsidóság egyik legvitatottabb sorsú embermentője, Kasztner Rezső sportriporterként, majd politikai újságíróként. Kasztner kolumnista volt, aki 1944-ben tárgyalt Adolf Eichmann-nal életről és halálról, mentette, akit menthetett, és ő volt az, akit – már Izraelben – „kollaboránsként” lőtt agyon saját háza előtt az egyik honfitársa. Addigra már a második bécsi döntés után az Észak-Erdélyt „felszabadító” magyar hatóságok által betiltott lap is átköltözött Izraelbe, és nyolc év kihagyás után újra megjelent.