Jancsó Miklós a Lengyel József-regényből készített korszakos filmje köré komponálták meg a kiállítást, amely a Kádár-korszakot idézi meg az ipar- és a képzőművészet jellegzetes termékeivel-alkotásaival.

A Vigadó Galéria tárlatán kiderül, hogy a művész miként lett az új, hiteles köztéri szobrászat egyik megteremtője.

Kaján Tibor csaknem mindig jókor volt rossz helyen. Ezt a sarkigazságot ugyan cáfolni látszik a kárpátaljai munkaszolgálat, ahová a frissen érettségizett (akkor még) Kalász a továbbtanulás helyett eljutott, de egészében érvényes, ha végiggondoljuk azt a két emberöltőt, amelyet a pálya kitöltött, és azt a kilencvenöt esztendőt, amely hétfőn befejeződött.

Életének 84. évében hétfőn, hosszú betegség után elhunyt Deim Pál Kossuth-díjas festőművész, grafikus – tudatta a család hétfőn az MTI-vel.

Farkas Ádám, a mai magyar szobrászat egyik meghatározó mestere kiállítása ezúttal a teljes életművet bemutatja a MűvészetMalomban Szentendrén. A nagy hatású művésztanár, a képzőművészeti egyetem volt rektora, professor emeritusa előtt tiszteleg harminckét volt tanítványának kísérő tárlata.

Azért a Louvre-ból A forrást nem lett volna muszáj. Nem mintha Ingres remekművét, a klasszicizmus egyik emblémáját nem volna öröm újra látni Berlinben, a Gemäldegalerie-ben; szoborszép melegsége lenyűgöző. De az ártatlan tekintetű mezítelen leány akkor is kevés közösséget mutat a szintén mezítelen és nem kevésbé ártatlan tekintetű Vénusszal, ha az előbbi mestere az utóbbiról toll-grafit vázlatot készített Firenzében.

A veszprémieknek eddig is volt Bernar Venet-műve, ott a Vass-gyűjtemény állandó kiállításán most is a 224,5 – Arc x 4 című kompozíció. A gyűrűformák feszültségét és a megszakítások drámáját tömörítő fémplasztika méltán képviseli a francia-nemzetközi mestert, súlya, ereje kamraméretekben is hiánytalan, de a főművek három tulajdonságát nélkülöznie kell.

Fogunk mi még találkozni azzal, hogy magyar kultúrfölény a Kárpát-medencében! No nem az egykori klebelsbergi gyakorlattal, ahol is a program a koncepción kívül pénzt, céltudatosságot, hozzáértést jelentett, s imígyen egyebek közt iskolahálózatot, egyetemépítéseket termett. Hanem annak nagyhangúan olcsó, mibe sem kerülő változatával, amely akkortájt irredenta egyletek és fiúiskolai évzárók ünnepi szónoklataiban realizálódott.

A két világháború közötti Párizs mindenfajta művészet és főleg az avantgárd mozgalmak fővárosa. A nagy nonfiguratív mesterek között szerepelt kiállításokon a francia fővárosban élő Martyn Ferenc festő és Beöthy István szobrász is.

Quadriennále, azaz négyévenkénti szemle lett több évtizedes rangos múlt után a pécsi országos kisplasztikai szemle. A művészek érdeklődése ennek megfelelő volt: 260 beküldő 600 munkájából kellett kiválasztania a zsűrinek azt a száznegyvenet, amelyek május elejéig láthatók a Modern Magyar Képtárban.

Nem újdonság, az egri szemle csupán megerősíti, hogy a hajdanvolt akvarellidillnek vége. Az a vízpartra kiülős, tábori székes, vizestálkás Balaton-festés, amely a köztudatban okkal élt, mintha megszűnt volna, mintha végképp átadta volna magát az igazi műkedvelőknek.