Még ez év végén kiléphet Írország az EU–IMF mentőprogramból, ám ez korántsem jelenti a megszorítások végét. – Nehéz időkön van túl az ír lakosság, amelyre jelentős terhek nehezednek. A mentőprogram elhagyása és a gazdasági növekedés visszatérése így a várva várt fény az alagút végén – mondta lapunknak Philip O’Sullivan, az NCB befektetési cég közgazdásza.

Sosem látott magasságba emelkedett az EU-val szembeni bizalmatlanság – mérte a Eurobarometer az uniós lakosság kétharmadát kitevő hat tagállamban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország: lásd a grafikont). Mennyire ijesztő a hat legnagyobb EU-tagországban készített felmérés eredménye? Ennek próbáltunk utánajárni.

A tatamin az öregedés, a laboratóriumban a daganatos betegségek ellen küzd Schumann Béla. A biokémikus-professzornak és kempóbajnoknak papírja van arról, hogy huszonhét évet letagadhatna.

Más aktivistákkal együtt Jónás Marianna is jelentkezett nemrég a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gyorskocsi utcai épületénél, és elismerte, hogy részt vett a Fidesz-székház elfoglalásában. Úgy gondolja, nincs titkolnivalója. Képtelenségnek tartja, hogy csoportos garázdasággal vádolják – mégsem bánta meg, hogy csatlakozott a tiltakozáshoz. Azt akarta, hogy minél többen ráeszméljenek, mi történik az országban: a Fidesz éppen felszámolja az alkotmányos demokráciát.

Most először elveszíthetik az állásukat az állami szektorban dolgozók –ezt tartja az athéni parlamentben elfogadott megszorítócsomag legnagyobb újdonságának Jorgosz Cogopulosz. Az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója meglepő helyzetet vázol fel: Görögországban eddig az alkotmány garantálta, hogy a közszférában a munkahelyek örökre szólnak – vagyis igazi „nyugdíjas állások”. Ezzel a hagyománnyal szakítottak a törvényhozásban, amikor kimondták, hogy a jövő év végéig 15 ezer köztisztviselőt leépítenek.

Megszabadítanák a hivatalos pecsétektől és fordításoktól a külföldön ügyintézőket.

Tudnia kell-e a vásárlónak, pontosan hol gyártották az Izraelből érkező bort vagy tusfürdőt? Erre ma már az EU-tagállamok fele igennel válaszol. Legutóbb Franciaország és Hollandia csatlakozott ahhoz az immár tizenhárom uniós országból álló csoporthoz, amely azt sürgeti: világosan tüntessék fel az árucikkeken, ha ezeket a palesztin területen élő izraeli telepesek készítették.

Jobban bevált a szögesdrót kerítés, mint gondolták. És persze segített a görög–török határra vezényelt 1800 rendőr is. Mindkét újdonságot a siker összetevői közé sorolják: a felére csökkent tavaly az EU-ba érkező illegális bevándorlók száma (az előző évhez képest).

Romano Prodit, az Európai Bizottság volt elnökét, többszörös olasz miniszterelnököt jelöli a balközép olasz államfőnek – jelentette az olasz sajtó. A középjobb szövetség (PD) vezetője, Pier Luigi Bersani jelöltje állítólag a párt teljes támogatását élvezi.

Venezuelában újraszámolják a múlt vasárnapi elnökválasztás voksainak egy részét. Ezt szorgalmazta John Kerry amerikai külügyminiszter is – Nicolás Maduro viszont tiltakozott az Egyesült Államok beavatkozása ellen.

A siketeket is bevezeti a zene világába Napsugár Anna jeltáncművész. Mások életét a sajátjával együtt változtatja meg, és közben fájdalmat csillapít.

Szép dolog az Európai Unió mint értékközösség... Ám a sokmilliárdos támogatás még szebb. Amikor Az én Európám kampány keretében diákoknak tartottak előadásokat, a demokrácia-emberi jogok-belső piac zsongító egyvelege után a konkrét pénzösszegekre kapták fel a fejüket.

Holland rendőrök a buszon, kamerák az autópályán: mit szólnak mindehhez Brüsszelben?

Hétközben Párizs legelegánsabb negyedében, hétvégéken és az iskolai szünetekben romák lakókocsijában lakik Louis de Gouyon Matignon. A Cigány kultúra védelméért egyesület elnöke persze nem csak a kultúráért aggódik: a romák elleni diszkriminációt akarja felszámolni.

A zoknigyártól az állami kitüntetésig vezet a török Osman Sahbaz útja. A második otthonának tekinti Budapestet, ahol legszebb emléke egy kórházhoz kötődik.

Az unióhoz fordulnak a hamisítványok ellen harcoló belga gyártók.

– Nem hiszem, hogy a trojka újabb megszorításokat kérne Görögországtól. Nagy drámára már nem számítok – mondta lapunknak Dimitrisz Kurkulasz görög külügyminiszter-helyettes (képünkön) annak kapcsán, hogy a trojkaként emlegetett nemzetközi hitelezők (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) a jövő héten térnek vissza Athénba tárgyalni. A görög vezetés egyenesen arra számít, hogy a pénzügyi mentőcsomag újabb, több milliárd eurós részletét a következő hónapokban átutalják.

Külföldön is próbálják utolérni a műhibát elkövető doktorokat - akik számonkérés után egyszerűen országot váltanak.