– Szegeden elmeséltem, hogy a városnak hét év alatt 235 milliárd forint EU-támogatás jut, ami naponta közel 100 millió forint. Erre már felfigyeltek – emlékszik vissza Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Ő a Szegedi Tudományegyetemen Martonyi János külügyminiszterrel és Surján László EP-képviselővel együtt beszélgetett a hallgatókkal.

Egyetemi hallgatók Szegeden. A munkanélküliség és az uniós támogatások is érdekelték őket

Persze nemcsak euró- és forinthegyekről akart tájékoztatni a nemrég lezárult egy hónapos kampány. Habár – mint a rendezvényeket moderáló Bakos Piroska újságíró, volt EU-elnökségi szóvivő elárulta – maguk a diákok is többször felvetették, hogy Az én Európám mindkét reklámfilmje pénzközpontúra sikeredett. És valóban: a TV2-n közel ötszázszor bemutatott videók arról informálnak, hány milliárd forinttal támogatta az unió a Hortobágy élővilágának megőrzését vagy a magyarországi kis- és középvállalkozásokat.

A korosztály is meghatározza, hogy mi foglalkoztatja a fiatalokat. Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője (aki Egerben és Szegeden járt) azt tapasztalta, hogy a középiskolások az utazási és a tanulási lehetőségekre kíváncsiak – míg az egyetemistákat már a fiatalok munkanélkülisége érdekli.

Magyarnak és európainak lenni nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást: ez volt a kampány fő üzenete. A hazai közvélemény amúgy sokat változott e téren. Szűcs Tamás egy 2004-es adatra hivatkozott, amely szerint a megkérdezettek 64 százaléka csak magyarnak, 32 százaléka pedig egyszerre magyarnak és európainak vallotta magát. 2012-ben 45 százalékra csökkent a „kizárólag magyarok” aránya, és már 47 százalék választotta a magyar-európai kettős identitást.

Bár nehezen mérhető, hogy mekkora egy efféle tájékoztató akció haszna, a számok nem különösebben biztatóak. A főként a fiatalokat megcélzó kampány Facebook-oldala 774 rajongót gyűjtött össze, a honlapon (azeneuropam.hu) lévő EU-kalkulátort 1231-en töltötték ki. A reklámfilmeket az interneten háromezernél többen nézték meg, a politikusokból és szakértőkből álló „információs kommandók” öt középiskolába és öt egyetemre jutottak el. Igaz, a magyar államnak legalább egy fillérjébe sem került mindez: a kampány költségvetése bruttó 124 ezer euró (37 millió forint), és a pénz teljes egészében az Európai Bizottságé.

– A belső piacba nem lehet beleszeretni – idézte Szűcs Tamás a legendás európai bizottsági elnök, Jacques Delors szavait. Nem is ezt próbálta elérni a mostani kezdeményezés, inkább azt igyekezett tudatosítani, hogy a magyarok is az EU egyenrangú részesei. S noha ez magában foglalja az uniós támogatásokat, Az én Európám a tagság egyéb lehetőségeire (utazás, munkavállalás stb.) is felhívta a figyelmet – mármint azokét, akiket egyáltalán elért.

Nem csak EU-intézmények és kormányok törődnek a lakosság felvilágosításával. Hollandiában például – a parlamenti választásokhoz kötve – gazdasági szereplők szerveztek tájékoztató kampányt, felismerve, hogy az erősödő euroszkeptikus irányzat az üzleti életnek is káros. Németországban pedig különféle alapítványok indították el az Akarom Európát című médiakampányt, amelyhez hírességek is az arcukat adták.