Gárdonyi Géza mindössze 24 soros fejezettel zárta az Egri csillagokat. A Befejezésben az írta meg, hogy miközben Európa tapsolt, Rómában a pápa tedeumot misézett, Dobó és Mekcsey lemondott, mert az ostrom előtt semmiféle segítséget nem kaptak. Bornemissza Gergely ugyanakkor elfogadta a királyi kinevezést: Eger várának főkapitányi tisztét.

Mintha nálunk el nem harcolt harcaikat pótolnák nagy egyházak és politikai segítőik, olyan ádáz dühvel vetik magukat az oktatási normatívák jobb sorsra érdemes ügyére. Ma tüntetni indulnak, és Semjén Zsolt, a Fidesz körül keringő Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiadta ehhez a szokásos jelszót: meg kell akadályozni a keresztényüldözést.

Sándor István, az egykori főnyomozó végképp és visszavonhatatlanul ártatlan. Számára a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése elégtétel, mindenki másban pedig megerősödhet az érzés, hogy az igazság az érthetőség tartományán túl tanyázhat valahol, ha egyáltalán...

Kiszámíthatatlan, mikor villanyozódnak fel a politikusok. A mostani helyzet utólagos környezettanulmánya is ezt igazolja. Amikor Suchman Tamás privatizációs miniszterként 1995-ben a Ház elé tárta az áramszolgáltatók magántulajdonba adásának tervét, az ülést vezető elnök a következő kérést volt kénytelen a nép képviselőihez intézni: Megkérem képviselőtársaimat, hogy egy kicsit nagyobb figyelmet tanúsítsanak! Ők teljesen fel voltak ajzva ugyanis Sándorffy Ottó kisgazda képviselő hozzászólásától, amelynek felidézésével fölösleges segíteni a párt történészeit, mást viszont nem terhelnék vele. Nem érdekelte a képviselőket az áramszolgáltatók eladásának ügye, és kész. Később kapcsoltak.

Az iskolaigazgató reggelente a kapuban kézfogással köszönti az érkező gyerekeket. Állítja, hogy meg tudja mondani, melyikük nézett tévét előző nap. Kicsit nyirkos annak a tenyere, bizonytalan a kézfogása - elvette a biztonságérzetét a televízió.

Késő este a Szentendrei úton, sőt, az úttesten két egymásba görcsölt ember szorította a másikat a földre, életre-halálra. Sikerült megállnom. Duda, reflektorozás - így is eltelt egy perc, mire felálltak. Jöttek felém, magyarázták, hogy a másik kezdte. Ijedtebb voltam, mint ők.

Egyetlen mondat a budapesti Fidesz szövetségi nagygyűlés hosszú beszédével szemben. Volt már olyan helyzetben Václav Havel, hogy igazságával magára maradt, egy nagy párt ellenében is, de ma már fontosabb a szava több teljes párténál. Csak a napokban: rangos amerikai és brit lap szavazásán a húszezer válaszadó a világ húsz legbefolyásosabb intellektuelje közé sorolta, a negyedik helyre (az első Noam Chomsky, a második Umberto Eco, mögötte Jürgen Habermas vagy éppen a pápa). Mára ennek az embernek egyetlen mondata a valóság éppen olyan fontos része, mint például egy államkötvény-akció. Neki is hitele van.

A lehetségesnél sokkal kevesebben keresik fel a temetőket e napokban. Nem a kegyelet hiánya miatt, sőt. A halottak napját minden jel szerint a karácsonyhoz hasonló teljességgel élik meg a magyar családok. És mégis, csak az elmúlt másfél évtized veszteségeit tekintve: háromszázezerrel kevesebben vittek virágot a sírokra, mint ahányan minden józan emberi és pontos statisztikai számítás szerint vihettek volna.

Október 23-án még mindig nem lehet ünnepelni Magyarországon. Már szabad, de még nem lehet. Nem a politikai karácsony hangulata hiányzik, hiszen olyan eseményről kell ilyenkor megemlékezni, amelynek szereplői készek voltak ölni és meghalni. Ebből sosem lesz csengettyűs, dalolós ünnep. De hogy a nyilvánosság alig kapjon mást belőle, mint a mai ellenségeskedés historizálóvá butított változatát! Önáltatás volna mást remélni.

Testet ölt 56 ereje. Fél évszázad kellett hozzá, de érezni, hogy így lesz. A jövőre megépülő központi emlékmű is ezt ígéri. Már az is döbbenetes, hogy egy ilyen politikai-történeti monstrum egyáltalán ígér valamit. Fejlemény.

Dr. Princz Gábor és tsai (különösen nagy vagyoni hátrányt ok. hűtlen kezelés) FB 9.00., II. em. 93. (dr. Diós Erzsébet) FB 1.B. 425/2003 - szól az értesítés a Postabank egykori alapító elnök-vezérigazgatója elleni per újabb tárgyalási napjáról. Talán már nem csak a rövidítések miatt érthetetlen. A Princz felelősségre vonásához vezető eljárás hét és fél éve kezdődött. A per - igaz, csak két éve - első fokon tart.

Az MSZP mozgósítási vereséget szenvedett, ami a párt szervezettségének gyengeségére vezethető vissza - nyilatkozta még a párt elnökeként tavaly nyáron Kovács László az európai parlamenti választások után.

Varsó elesett megint, a cseh szocialisták enyésznek, Franciaországban legutóbb az uniós alkotmány ügye hasította meg az ellenzékben lévő szociáldemokrata baloldalt, Németországban pedig éppen az utódpárti utódpárt vette el talán a legfontosabb szavazatokat a kontinens utolsó baloldali kultuszfigurája, Schröder pártjától.

A klasszikus, talán hosszabbításhoz is vezető döntetlenre végződött német választások eredményének kétféle, egymásra nem is hasonlító magyar olvasata van. Az egyik szerint - idézzük a Fidesz elnökségének tegnapi közleményét - "Németországban megbukott a szociáldemokrata kormány". A másik úgy foglalja össze a számsorokat, hogy Schröder kancellár heroikus hajrájával döntetlenre hozott ki egy vesztettnek látszó meccset. Innen az egyik fél győzött, onnan a másik: ez is egyfajta döntetlen.

Történelmileg és a jövőt tekintve is elvitatta a baloldaltól az erkölcsi létjogosultságot a Fidesz két legfontosabb vezetője a hétvégén. Kritikájuk azonban inkább a benne megnyilvánuló szándék, mintsem a felvonultatott érvkészlet alapján nevezhető megsemmisítőnek. Az ellenzékiek dúltságát - ami így, tízszázalékos vezetésnél alig magyarázható - már jelezte Orbán pénteki nyírségi avatóbeszéde, amely szerint egyre nehezebben élünk, és az égbe szöknek az árak. A magyar gazdaságtörténet egyik legjobb inflációs adatának publikálása után néhány nappal ez a kijelentés teljes valóságfogyatkozást jelez. De ettől a politikai ellenoldal még létezhetne is tovább.

Ihász Sándor főügyész a Kulcsár-ügy vádiratát ismertetve Bagaméri citromfagylaltját idézte be, amiről szerzője szerint kiderült, hogy nem mérgező, sőt a legjobb. De ő áttételesen ekkor még csak az ügyészségről beszélt, később azonban Kulcsár Attila már a történet egészét is majdhogynem enyhe nyári könnyelműségnek tekinti, ami ha nem beszél bele a Köjál (na jó, a PSZÁF) mindenki frissülésére szolgált volna.

Augusztus 20. a szónokok rémálma és nagy lehetősége. Ez az ünnep végképp nem tudja megvédeni magát. Ha István a maradi magyarokkal szemben új nagy európai államot parancsolt, az is igaz, ha a magyaroknak István jegyében vissza kell vívniuk - részben Európától - régi, nagy koronás államukat, az is. És nemcsak a politika modern piacán van ez így: 1848-ban főpapi beszédben (Kossuthtal a körmeneten) a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje jelent meg augusztus 20-ával, hogy azután például a két világháború között a nemcsak lélekben egyesítendő ország víziója, akarata legyen az államalapító üzenete.

Kedves magyarok... ti Európa közepén éltek, különböző népektől és nemzetektől körülvéve. Csak akkor lesz boldog és biztonságos a házatok, ha nagylelkűen a közös európai ház építésén fáradoztok, a nyitottság, a szolidaritás és az együttműködés szellemében - így fordult hozzánk 1991. augusztus 20-án, Szent István, a keresztény magyar államiság ünnepén II. János Pál pápa.