Orbán Viktor a budapesti Demográfiai Fórumon azt mondta, hogy az euró­pai politika magára hagyta kultúránk alapegységét, a családot, és ehelyett genderügyekkel, melegházassággal foglalkozik. „Kik lakják majd be Európát?” – ez itt a kulcskérdés, állította fenyegetően.

A jobboldali többségű új lengyel parlament megváltoztatta az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Sokak szerint ez az első lépés az illiberális állam felé vezető úton. – Orbánhoz hasonlóan Kaczynskiék is kisöpörnék a végrehajtó hatalom korlátait – véli Aleksander Smolar lengyel politológus.

Veszélyezteti az európai társadalmakat a félelem politikája.

Úriember volt Jaroslaw Kaczynski, és tartotta a szavát: nem foglalta el a lengyel miniszterelnöki széket. A választásokon Beata Szydlo volt a győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányfőjelöltje.

Már pár órával a szavazás után megkezdődtek a jövendő koalí­cióról a tárgyalások Horvátországban. A gazdasági gondoktól és a migránsválságtól érintett szomszéd államban a polgárok a változásra szavaztak, de maradt a politikai patthelyzet.

Ilyen helyre utaztok? Ott nem lőnek? Ezt kérdezte a jó barát, amikor megtudta: a Kaukázusba utazunk egy hétre. A kérdés jogos: nincs a térségben ország, amely ne állna háborúskodásban valamelyik szomszédjával.

Teljes a bizonytalanság a vasárnap esedékes horvátországi parla­menti választás előtt: az előrejelzések patthelyzetről szólnak. A migránsválság és a konfrontáció Magyarországgal segített a hatalmon lévő balközép szövetségnek.

Tévedés spontán eseménysorozatként beállítani, ami történik. Ez szervezett dolog – mondta lapunknak az Izraelben és a palesztin területeken nap mint nap ismétlődő késeléses és gázolásos terrormerényletekről Simon Setrit jogászprofesszor, munkáspárti politikus.

A vasárnapi lengyel választások nagy megrázkódtatást hoztak az EU legnépesebb, 38 milliós keleti államában – és következésképpen az egész unió és a tágasabb régió számára. Az új lengyel politikai fejezet szerzője és főszereplője Jaroslaw Kaczynski lesz, aki 2005–2007-ben már volt kormányfője az országnak.

Győzött a papírforma, azaz a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vasárnap a lengyelországi parlamenti választásokon. A PiS a szavazatok 39,1 százalékát, 242 mandátumot kapott. Az eddig kormányzó Polgári Platform 23,4 százalékkal (133 mandátum) lett a második, a harmadik helyet Pawel Kukiz volt rockzenész jobboldali protesztpártja kapta, kilenc százalékot és ezzel 44 mandátumot szerezve. A Korszerű Lengyelország nevű neoliberális párt 7,1 százalékot és 22 mandátumot kapott, az Egyesült Baloldal 6,6 százalékot, de mivel koalícióról van szó, nem jutott be a szejmbe. Bejutott viszont 5,2 százalékkal a szejmbe a történelmi lengyel parasztpárt (PSL) is 18 mandátummal. A PiS önállóan kormányt alakíthat.

Lelkes a lengyel balliberális média, mert a kis pártok vitájában végre feltűnt egy igazi politikus: Adrian Zandberg, aki az Együtt (Razem) nevű párt nevében vitatkozott. A fiatalember egy újbaloldali pártot képviselt, s minden megszólalása szakszerűnek és konzisztensnek tűnt – hurráztak az  elemzők.

A Svéd Akadémia a 112. irodalmi Nobel-díjat Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak a „szenvedés és a helytállás monumentális megörökítéséért” ítélte október 8-án. Papírforma, de merész döntés volt. Hazájában Kertész Imre 2002-es díjához hasonlóan ellentmondásosan fogadták az elismerést, igaz, a törésvonalak nem ugyanott húzódnak.

Azonosították a békepárti tüntetők ellen október 10-én elkövetett ankarai merénylet tetteseit, de ettől nem jutott nyugvópontra a helyzet Törökországban. A parlamenti választásokig alig két hét van hátra, s ez idő alatt elképzelhetők újabb összecsapások – állítják a török helyzet elemzői.