A „teaház” folyamatosan gyűjtötte és továbbította az újoncokat a terroristákhoz. A lap cikkei, figyelmeztetése azonban nem voltak elegendők. A múlt héten kiderült: az Alagoz fivérek nővére közvetlenül fordult a kormányfőhöz és az elnöki hivatalhoz testvérei tevékenysége miatt. A Surucban végrehajtott robbantás után Yunus Emre állítólag eltűnt a hatóságok látóköréből. Utólag azt állítják, hogy mivel ő nem követett el bűncselekményt, nem is körözhették.
A Davutoglu-kormánynak ez a magatartása magyarázza, hogy miért kiabálták a tüntetők a merénylet után: „Gyilkos kormány, gyilkos elnök!” – magyarázta egy lapunknak telefonon nyilatkozó kurd aktivista. A magát csak Zekinek nevező férfi szerint a hatalomnak,
a titkosszolgálatnak tudnia kellett a merénylők lépéseiről, hollétéről.
A jogi magyarázatra pedig azt mondja: százával tartóztattak le kurd önkormányzati vezetőket, polgármestereket csupán annak a feltételezésnek az alapján, hogy együttműködnek a betiltott Kurd Munkáspárttal (PKK).
Ő úgy vélekedik, hogy a kormánypárt „neveli fel” azokat az erőket, amelyek az úgynevezett Hezbollah pártban ténykednek. Márpedig innen nagyon könnyű a kapcsolódás az IS-hez. Mahmut Bozarslan elemző szerint a török kormánypárt szembe akarta fordítani a szunnita kurdokat az alevita (a síitákhoz közel álló muzulmán felekezet, innen kerül ki Bassár el-Aszad szíriai elnök és támogatóinak zöme – a szerk.) kurdokkal.
A kormány az alevitákat és a kurd nacionalizmust jelölte meg fő ellenfeleként. Ezekből szervezték a Hezbollahot, s innen eredeztethetők az IS-párti merénylők is. Adiyamanban állítólag 300 tagja van az IS-nek. A szíriai kurd fegyveresek több, a városból származó IS-harcost fogtak el – írta az al-Monitorban Bozarslan. Tény, hogy miközben a szálak a török rendőrség szerint is az IS-hez vezetnek, a kormány továbbra is a PKK-t jelölte meg a merénylet lehetséges tetteseként.
|
„Ismerjük a gyilkost!” feliratú plakátokkal tüntetnek Isztambulban a kormányra célozva
Ozcan Soysal / AFP |
A kormány–PKK közti háborúskodás eközben egész Délkelet-Törökországban észlelhető. Zeki arról beszélt, hogy a kormánycsapatok sorra szállják meg a kurd településeket, s ott többnapos kijárási tilalommal lehetetlenítik el a lakosok életét. Másrészt a PKK fegyveresei nyíltan ellenőrző pontokat működtetnek, s mindennaposak a rendőrség elleni támadások.
A feszültség növelésével Recep Tayyip Erdogan elnök arra számít, hogy pártja, az AKP visszanyeri abszolút többségét a parlamentben, s ezzel alkotmányreformot hajthat végre, ami neki szinte szultáni hatalmat adna.
A legutóbbi felmérések szerint azonban ez a kiélezett biztonsági helyzet ellenére sem valószínű, s a kurd HDP is újra bekerülne a parlamentbe. Az elemzők most úgy tartják, hogy sem a szíriai háború, sem a menekültválság nem segít Erdogannak. Igaz, az ellenzék is megosztott, nincs sok esélye egy széles anti-AKP koalíciónak.
