Veszélyezteti az európai társadalmakat a félelem politikája.
„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az a félelem maga”
– idézte Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnököt a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora. A csütörtöki budapesti konferencián neves kutatók szögezték le, hogy a félelem politikája veszélyezteti az európai társadalmakat.
A menekültektől, az idegenektől való félelmet Európa-szerte felerősíti a politikai érdek, a populista média.
Az emberek kevéssé tájékozottak, de ez nem befolyásolja őket az idegenellenességben, különösen, ha cinikus politikusok uralják a közbeszédet.
 |
| John Shattuck, a Közép-európai Egyetem rektora. Forrás: CEU |
John Shattuck, a CEU rektora – korábban az USA prágai nagykövete, majd helyettes külügyi államtitkár, konfliktusszakértő – kifejtette: a gerjesztett félelem veszélyes elemként tünteti fel a menekülteket, általában az idegeneket, akik „nem közülünk valók”.
Utána a CEU egyik kutatója beszélt az érzelmi változásokról, a szolidaritás megnyilvánulásairól, amelyeket nyáron a budapesti Keleti pályaudvar környékén tapasztalt. Többen szóltak arról, hogy milyen következményei lehetnek, ha a politika bűnbakká teszi az idegeneket.
A napokban fejeződik be annak a vizsgálatnak a kiértékelése, amelyet a Tárki két szociológus kutatója, Sík Endre és Simonovits Bori végez.
Sík azt mondta, hogy az Orbán Viktorhoz köthető idegenellenes „nemzeti konzultáció” elérte a célját, az emberek tudatában összekapcsolta bevándorlás és a terrorizmus fogalmát, s így növelte az idegenellenességet. Az év eleji plakátkampány azt sugallta, hogy a menekültek ellenségesek kultúránkkal, és el akarják lopni a magyarok munkahelyeit. Sík szerint az általuk mért idegenellenesség folyamatosan emelkedik az Orbán-rendszer alatt.
A Tárki háromhavonta mérte, milyen hatása van a társadalmat manipuláló kampánynak. Ugyan felére csökkent azok száma, akik befogadnának minden menekülőt, de többen lettek, akik a helyzettől és a menekülés okától függően döntenének, latolgatnak. 2012 óta gyakorlatilag változatlan a bevándorlást teljesen elutasítók száma.
Sík szerint kevésbé elutasító attitűdöt vettek fel, akik személyesen ismernek menekülteket, míg akik csak látták a nyár végi átvonulást, inkább a hevesen elutasítókhoz sodródnak. (E körbe tartoznak a Fidesz és a Jobbik szavazói is.)
Simonovits Bori bemutatott egy az EU-tagállamokban e témában elvégzett vizsgálatot. Ebből kiderült, hogy a svéd és a német a leginkább befogadó társadalom, míg a keleti tagállamok, a visegrádi négyek és Észtország a legelutasítóbb a migrációval szemben. Ezekben az országokban a legerősebb a „jóléti sovinizmus”, az attól való félelem, hogy a bevándorlók miatt csökkennének a szociális juttatások.
Simonovits lapunknak nyilatkozva azt mondta, hogy a menekülteket a magyarok közül leginkább a keleti országrészen élők utasítják el, míg aránylag a legnagyobb befogadókészség Nyugat-Dunántúlon tapasztalható. Változik a tolerancia attól függően is, hogy valakinek milyen szintű az iskolai végzettsége, vagy például rendszeres templomjáró-e.
A migránsokat gyakorlatilag egybemosták a terroristákkal, s ezért a közvélemény retteg az egyedülálló fiatal férfiaktól.
Inkább befogadnák a családosokat – derült ki a reprezentatív kutatásból.
– Az emberek nem veszítették el teljesen a józanságukat – mondja a kutató. A hiányszakmák képviselői, például orvosok, ápolók befogadására inkább hajlandók például, míg elutasítják a képzetleneket.
Simonovits szerint a migrációs kérdés megosztja a társadalmat, két egymástól elszigetelt világot tapasztalni a közösségi oldalakon is. – Megértem ezt. Ha bekapcsolom az állami televízió híradóját, én is rettegek – mondta a szociológus.
Közép-Európában még mindig érezhető az elzárkózás és a kizárás tendenciája.
