Két Magyarország lesz Európában

A PO a városi polgári rétegek pártja volt, de kénytelen volt a tőle idegen világnézeti harcba keveredni a konzervatív egyházi vezetőkkel és a velük egy frontot alkotó PiS-szel. Elhúzódó háborúskodás zajlott a lombikbébi programok engedélyezése és állami támogatása körül. A PO az európai értékek, a világnézetileg semleges állam gondolatát hirdette, míg a PiS euroszkeptikus politikát folytatott. Az egyik fő harci felület a Szmolenszk-ügy volt. Ebben az oroszországi városban szenvedett katasztrófát 2010-ben a kormányzati repülőgép, amely Lech Kaczynski államelnököt, feleségét és egy népes küldöttséget szállított. A gép a földbe csapódott, mindenki meghalt a fedélzeten. A PiS szerint merénylet történt, amelynek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Tusk a felelősei. Ez a vád a mostani kampánynak is része volt. A PiS oroszbarátsággal vádolta a PO-t, amely pedig kiállt Ukrajna mellett annak konfliktusában.

A menekültkártyát Lengyelországban is kijátszotta a jobboldal, bár oda már alig tévedt menekült, a Tusk után Ewa Kopacz miniszterelnök vezette varsói kormány pedig, ha húzódozva is, de Orbán Viktor mögé állt a kvótakérdésben a többi visegrádi országgal együtt. Sokan joggal tartottak attól, hogy a PiS Orbán mögé áll az EU ellen folytatott „szabadságharcban”, és németellenes vonalat folytatna. A párt oroszellenes retorikája még megzavarhatja a nehéz egyeztetéseket Moszkvával. Többek között ezek is témái voltak az amúgy fáradt kampánynak. A vitában a baloldal próbálta felvetni az alacsony bérek és a kényszervállalkozói státuszok kérdését az iparban.

A PiS miniszterelnök-jelöltje Beata Szydlo lett, ő volt a párt elnökjelöltjének, Andrzej Dudának a stábfőnöke. Az 52 éves Szydlo a televíziós vitában ugyan nem győzte le Ewa Kopacz miniszterelnököt, de esélyeit nem veszítette el. A választások napja előtt pártja legalább 10 százalékkal vezetett a PO előtt. Akkor az volt a nagy kérdés, sikerül-e a PiS-nek önállóan kormánytöbbséget szerezni a 460 tagú szejmben és a 100 fős szenátusban, ami az exit poll eredmények tanúsága szerint most meg is történt.

Kopacz hiába volt jobb a televíziós vitában, a pártjára egyszerűen ráuntak a lengyelek Kacper Pempel / Reuters

A választási térképek azt mutatják, hogy Lengyelország keleti és délkeleti vidékei jobbra szavaznak, főleg a PiS-re, míg a nyugati részek, a nagyvárosok a PO-ra. Más szóval az 1918 előtt felosztott ország orosz uralom alatt állt részei jobbra húznak, míg a német és részben az osztrák uralom alatti vajdaságok a liberális pártot támogatták. De sokkal fontosabb, hogy nyugaton kisebb a munkanélküliség, több az új állás, míg a jobbra szavazó keleti vajdaságok a szegényebbek is. A nyugati fél lakói viszont kevésbé akarnak szavazni, őket is elérte a PO-csömör, míg a keleti országrész lakossága mindig inkább hallgat a klérusra, amely a PiS-nek korteskedett.

Szakértők szerint félő, hogy a PiS győzelmével Lengyelország majd „másik Magyarországgá” válik, ahogy a lengyel tudományos akadémia politológiai intézetének egyik professzora, Radosław Markowski vélte a Guardian előtt Orbán szélsőségesen jobboldali nézeteire utalva. Talán ennek lehetett az első jele, hogy a PiS gazdasági szaktekintélye, Zbigniew Kuzmiuk már a győzelem éjszakáján bejelentette, a kormánypárt az előző kabinet által javasolt jövő évi költségvetés „nagyon alapos” módosítására készül, és 0,39 százalékos különadót vezetne be a bankok számára.