galéria megtekintése

A jobboldal nyert, de Orbán hiába üzent

3 komment


Miklós Gábor

Már pár órával a szavazás után megkezdődtek a jövendő koalí­cióról a tárgyalások Horvátországban. A gazdasági gondoktól és a migránsválságtól érintett szomszéd államban a polgárok a változásra szavaztak, de maradt a politikai patthelyzet.

Egyetlen biztos pont van a vasárnapi választások utáni horvát politikában: nehéz koalíciós alkukkal lehet csak többséget összehozni a jugoszláv utódállamban, ahol eddig a konzervatív nacionalisták és a szociálliberális balközép egymást váltva kormányzott. A változást jelezte, hogy az 151 tagú új záborban újra a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) és a hozzá csatlakozott erőknek, a hazafias szövetségnek lesz a legnagyobb frakciója 59 képviselővel.

Karamarko aligha fog lemondani a kormányfőségről a koalíció kedvéért
Karamarko aligha fog lemondani a kormányfőségről a koalíció kedvéért
Antonio Bronic / Reuters

Az eddigi kormányzó szociáldemokraták (SPD) és pártszövetségük, a Növekvő Horvátország 56 mandátumot kapott. A nagy meglepetés, hogy megkerülhetetlen erővé lett a parlamentben először megjelenő új párt, a Most (Híd), amelyet Bozo Petrov, egy harminchat éves polgármester alapított. Petrov többször jelezte, kiábrándítónak tartja a HDZ demagógiáját, s nem hisz abban sem, hogy a szociáldemokraták képesek lennének olyan reformokra, amelyek felélénkítenék a gazdaságot. 

 

Most politikusai azt hangoztatják: legfeljebb akkor hajlandók koalícióra lépni, ha övék lesz a miniszterelnöki poszt. A legesélyesebbnek erre a horvát médiában a párt második emberét, Drago ­Prgometet látják. Ő szintén orvos, korábban a HDZ-ben tevékenykedett, de miután elveszítette a pártbeli versenyt a volt titkosszolgálati főnökkel és exbelügyminiszterrel, Tomislav Karamarkóval szemben, csatlakozott a Petrov nevével fémjelzett új politikai erőhöz. A horvát sajtó szerint már a választások másnapján tapogatózó tárgyalás folyt a szociáldemokraták és a Most vezetői között.

Petrov harmadik utat ajánl
Petrov harmadik utat ajánl
Davor Puklavec / PixSell

Az üzleti körök stabilitást szeretnének, ennek leginkább egy német vagy osztrák típusú nagykoalíció felelne meg. A megállapodásnak alapfeltétele lenne ugyanis, hogy mindkét nagy párt vezetője álljon félre, s ne igényelje a kormányfői posztot. Erre Karamarko aligha hajlik. A jobboldali párt vezére jobb életminőséget ígért a horvátoknak, míg a szociáldemokraták kampányukban azt állították, hogy a HDZ megszorításokra készül. Mindebből arra lehet következtetni, egyik nagy pártnak sincs olyan merész gazdasági reformterve, amellyel kilökhetné a horvát gazdaságot a hat éve tartó pangás állapotából.

A legnagyobb gond a munkanélküliség: Görögország és Spanyolország után a horvátok a harmadik helyen állnak az EU-ban 15,4 százalékkal. Társadalmi robbanással fenyegethet a negyven százalék feletti ifjúsági munkanélküliség. Az ország súlyos terhe a GDP kilencven százalékát kitevő államadósság. Erre az évre 0,9 század GDP-növekedést jósoltak, jövőre mindössze 0,4-et.

A menekültek fordulatot hoztak a politikában, de ennek nincs döntő jelentősége
A menekültek fordulatot hoztak a politikában, de ennek nincs döntő jelentősége
Antonio Bronic / Reuters

A helyzetet súlyosbította a migránsválság. Miközben megterhelte a költségvetést, további politikai bizonytalanságokat is okozott, amelyet a választási eredmények is tükröztek. Karamarko aligha annak köszönhette riválisánál jobb eredményét, hogy Orbán Viktor azt üzente a horvátoknak, egyedül a jobboldal vezére tudja megvédeni őket a menekültáradattól. Orbánnak nincs jó sajtója Horvátországban, mivel az ottaniak úgy érzékelik, hogy az emberfolyamot a magyar kormányfő fordította feléjük.

Pszichiáter, polgármester, pártelnök

Szép orvosi karriert futott be Bozo Petrov. Ezért is volt meglepetés, amikor a pszichiáter berobbant előbb a helyi, majd az országos politikába. Pártját, a „Független listák hídját” az elemzők „jobbra húzó értelmiségiek” által vezetett csoportnak nevezik, pedig többnyire helyi politikusok alkotják, illetve olyan szakemberek, mint a zágrábi egyetem közgazdasági karának dékánja.

A 36 éves Petrov pályája maga is kihívás a horvát politikai osztálynak. Szülővárosában, a dél-dalmáciai Metkovicban független politikai újoncként megbuktatta Horvátország legrégebben hivatalban levő polgármesterét. Később az általa összehozott országos pártban is nagy hangsúlyt fektetett a függetlenségre az addig létező pártoktól. A politikus Facebook-oldalán tegnap az állt: be fogja tartani a vállalását, miszerint nem lép koalícióra a korábban felváltva kormányzó „nagy pártokkal”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.