Félidőig több mint tíz éles riasztást kaptak – főleg orosz katonai repülőgépek miatt – a litvániai Siauliai légi bázisára kitelepült magyar Gripenek. Ez kevesebb a vártnál, de a hazai 3-4 hasonló bevetéshez képest kint több izgalmas feladatuk akad a kecskeméti vadászpilótáknak.
hirdetés
Litvánia negyedik legnagyobb városa, az északi, lett határhoz közel fekvő Siauliai történelme során sok tragédiát látott. Az I. világháború idején a város épületeinek 85 százaléka megsemmisült, amikor elfoglalták a német csapatok. Majd újraépült, a litván bőr-, cipő- és csokoládégyártás legnagyobb központjává vált. Aztán 1941-ben a német megszállás ismét szinte teljesen romba döntötte, a lakosság ötödét kitevő nyolcezer zsidó döntő többségét elpusztították.
Honvédpilóta bevetés után. Orosz Szu–27-es vadászgépet is „kikísértek" már Bús Csaba
A Siauliai melletti hatalmas légi bázis 2004 óta ad helyet a NATO baltikumi légtérrendészeti missziójának (Baltic Air Policing, BAP). Szeptembertől az év végéig a Kecskemétről áttelepült négy magyar Gripen biztosítja – az Észtországban állomásozó német Eurofighterekkel együtt – a három balti NATO-tagállam légtérvédelmét.
Amikor az Orbán-kormány 2012-ben felajánlotta a magyar vadászgépek baltikumi szerepvállalását, még arra lehetett készülni, hogy a feladat „nem követel nagyobb teljesítményt a honi légtér biztosításánál" – ezt még Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta a kontingens augusztusi kibocsátó ünnepségén. Az ukrán válság miatt azonban megváltozott a helyzet, és a NATO-nál kiemelt hangsúlyt kapott a BAP,
tekintettel az orosz fél által elkövetett, növekvő számú légtérsértésekre.
Nyáron még arról szóltak a hírek, hogy heti húsz éles riasztás is érkezett az előző, norvég–olasz küldöttséghez. Fekete Tamás alezredes, a kontingens parancsnoka kérdésünkre elmondta: két hónap alatt nekik több mint tíz ilyen bevetésük volt (közte egy éjszakai), többnyire az oroszok gépei miatt, de pontos számot nem közölt. Úgy fogalmazott, e szám az előző váltások tapasztalataihoz viszonyítva lényegesen kevesebb, most „nyugisabb" a légtér.
Ha viszont hozzátesszük, hogy
itthon évente 3-4 alfariasztás az átlagos,
akkor is szinte kizárólag azért, mert a polgári gépek pilótái műszaki okok vagy hanyagság miatt nem teremtenek kapcsolatot a légi irányítással, már kikövetkeztethető: a hazaihoz képest azért sűrűbb a Gripen-pilóták és a műszaki személyzet élete a litván bázison.
Magyar Gripenek a levegőben Bús Csaba
A kinti éles riasztások képe vegyes: a magyarok rögtön az első napokban egy orosz An–26-os szállítógépet fogtak el, de azóta a paletta bővült például Szu–27-es vadászgéppel, egy Il–20-as elektronikai felderítőgéppel és egy Il–38-as tengerészeti járőrgéppel is. A parancsnoktól megtudtuk, a Gripenek levegőbe emelkedésének okai is változatosak: a légtérsértő gépek nem adnak le repülési tervet, nem rádióznak vagy nincs bekapcsolva idegen-barát felismerő rendszerük. Fekete Tamás parancsnok kérdésünkre, miszerint ez hogy fordulhat elő, szándékosságról vagy mulasztásról lehet-e szó, annyit mondott: erről nem kapnak információkat.
Birodalmi tudat fűti az agresszív orosz sasokat
Évente 60-120 órát repülnek, jóval többet annál, amit a magyar vadászpilóták. Ráadásul agresszívak, fűti őket a birodalmi tudat. S ahogy a magyar Gripenek bekapcsolódnak a balti légtér NATO-rotációban biztosított védelmébe, az első perctől keményen tesztelni fogják őket – így írta le lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense az orosz légierőt. Dési András cikke: >>>
A döntéseket a NATO németországi hadműveleti központjában hozzák, s onnan riasztják a magyar Gripeneket vagy a német Eurofightereket. Az elfogás során a NATO-vadászgépek megközelítik a célrepülőt, igyekeznek kapcsolatot teremteni vele, és kikísérik a légtérből.
Így néz ki, amikor a NATO ajtót mutat az oroszoknak:
A magyarok egyébként az „átlagos hétköznapokon" se unatkoznak: berepülték szinte az összes baltikumi tartalékrepteret, gyakorolták a légi utántöltést, a tenger feletti repülést gumiruhában és a légi harcokat is.
Kilenc pilóta és 80 fős személyzet
Mivel Észtországnak, Lettországnak és Litvániának nincs légiereje, a balti államok 2004-es NATO-csatlakozása óta a szövetséges országok látják el légtérvédelmüket, négy hónapos váltásokban. Magyarország tizenhetedik nemzetként csatlakozott a baltikumi légtérrendészeti misszióhoz (Baltic Air Policing, BAP). Szeptembertől december végéig négy Gripen és váltásokban – a parancsnokkal együtt – kilenc pilóta, valamint közel nyolcvanfős műszaki személyzet vesz részt a misszióban. A német légierő négy Eurofighter vadászgépe Észtországban állomásozik. A következő magyar kitelepülés 2019-ben várható.
