galéria megtekintése

Kerítés-Európa

Miközben Máltán az európai és az afrikai vezetők a migráció kérdéseiről tárgyaltak, a szerb–macedón határon tízezrével gyűltek össze az északra tartó menekülők. Erre reagálva Szlovénia újabb Orbán Viktor-mintájú pengésdrótkerítés-szakaszt állított fel, és Svédország is bevezette ideiglenesen a határellenőrzést. Aggódnak a norvégok is, akiket észak felől, az oroszokkal közös határ felől közelítenek meg az odavándorlók. Németországban pedig erősödik a befogadó kultúrát kihívó, kizáró drótkerítés-kultúra. Ez utóbbi rosszul áll a németeknek, de van, aki ott is szereti, sőt tüntet a menekültek ellen. Nem csodálkozunk ezen. Várható volt az is, hogy a kormányok követni fogják saját lakosságuk reakcióit.

Vannak azonban még kormányok, amelyek úgy gondolják, nem kell nekik a minden népességben megtalálható elzárkózó, rasszista előítéletes hullámra felülniük. Úgy látják, hogy ez csak pillanatnyilag lenne jó üzlet. A társadalmak változnak, de az összeurópai humanizmus és a befogadás hét évtizeden át mindvégig jó befektetésnek bizonyult. Az európai együttműködés eddig megoldott válságok sok évtizedes története. Engedményeket tettek az együttműködésért, miközben senki nem lett tartósan szegényebb. A mértékadó politikusok annak is tudatában vannak, hogy ha túl messzire elengedik a „nemzetállami” vonalat, ha elszabadulnak a szélsőségek, a gyűlöletet szinte lehetetlen megállítani. Tehát most is halasztják a radikális lépéseket.

Igen ám, de a helyzet rossz, valamit tenni kell. A közel-keleti háborúk és válságok rendezésére eddig nem találtak ki használható tervet. A hatalmak csak azt tudják, mit nem akarnak. Elsősorban nem akarnak expedíciós hadtestekkel békét teremteni. Ennek mindenképpen kétes a kimenetele, s az európai országok közvéleménye nem fogadja el, hogy a katonák bádogkoporsóban térjenek haza. A békés eszközökkel zajló béketeremtést pedig még nem találták ki. Nincsenek a piszkos feladatokra felhasználható bérerők sem. Lám még az oroszok (akik nem annyira finnyásak, mint a nyugat-európai kormányok) sem vetették be látható módon a maguk elit kommandóit. A menekülteket az égei-tengeri partokon meg kellene állítani, de erre nem hajlandó sem a török, sem a görög kormány.

 

Az Európai Unió tehát a maga humanista, emberi jogi alapú politikájának a csapdájába került. A háborús menekülteken (Szíria, Irak) túl még jöhetnek a civilizációs, a gazdasági, a politikai és a régóta ígért klímamenekültek is. Jönni fognak, mert továbbra is Európa számukra a paradicsom, az álomvilág, de legalábbis a biztonság. Az álmot pedig nem lehet elvenni. Falat lehet emelni, de azon átmásznak, azt áttörik. Ebben a rossz helyzetben mégsem hiszem, hogy a szögesdrót-Európa a választás. Az ugyanis egyben mindazokat az értékeket és javakat is fenyegeti, amelyek miatt földrészünk a menekültek „desztinációja”. Lám az egyik legfontosabb vívmány, az utazás szabadsága már töredezik. Ha nincs befogadás, nincs szabadság.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.