galéria megtekintése

Digitálisan szervezett terror fenyegeti a járókelőket

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 29. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

Tévedés spontán eseménysorozatként beállítani, ami történik. Ez szervezett dolog – mondta lapunknak az Izraelben és a palesztin területeken nap mint nap ismétlődő késeléses és gázolásos terrormerényletekről Simon Setrit jogászprofesszor, munkáspárti politikus.

A volt miniszter, aki a közelmúltban egy tudományos konferencián járt Budapesten, nem tartja „harmadik intifádának”, azaz palesztin felkelésnek a történteket (az első 1987-től 1993-ig, a második 2000-től 2005-ig tartott – a szerk.), de, mint fogalmazott, az sem igaz, hogy „magányos farkasok” támadnának az izraeli járókelőkre. Szerinte gyakorlatilag valamennyi tettes a palesztin hivatalos tévé és a Gázából sugárzó Hamasz-tévé hűséges nézője, egyben részese a közösségi médiának.

Palesztin tiltakozó Ramallahban
Palesztin tiltakozó Ramallahban
Mohamad Torokman / Reuters

Márpedig a két televízió igencsak szervezetten küldi az utasításokat, uszít. – Nemcsak általános gyűlöletkeltést, hanem konkrét gyilkolási módszereket is közvetítenek. Tehát ha ez nem is intifáda, de nem is elszigetelt akciók halmaza – szól a verdikt. – Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy központilag irányított, előkészített akcióról lenne szó, nem látjuk a népi felkelés jeleit – állítja Simon Setrit.

 

Az izraeli arab településeken például nincsenek olyan tömegtüntetések, amilyenek az intifádák idején korábban voltak. Egyes helyi arab vezetők – például Názáret polgármestere is – éppen hogy elutasítják az uszító arab politikusokat azzal, hogy azok tönkreteszik az izraeli arab polgárok életét. Az események másik oldaláról, a zsidó terror jelenségéről a jogászprofesszor azt mondja, hogy a szélsőség mindig jelen volt. Legfeljebb az arabellenes akciókat valahogy hajlamos elfelejteni a közvélemény.

– Úgy látom azonban, hogy ezek elszigetelt jelenségek, amelyeket az izraeli társadalom világosan elítél. A jövő héten lesz Jichak Rabin miniszterelnök meggyilkolásának huszadik évfordulója. Kormányának tagja voltam, vele voltam az erőszak elleni béketüntetésen is, ahol egy szélsőjobboldali zsidó merénylő megölte. Nem sokkal ezelőtt tartott a jobboldal óriási demonstrációt, ahol éppen a mai vezetők álltak a tömeg előtt, s a gyűlölet nyelvét használták velünk, a politikai ellenfeleikkel szemben – emlékeztet rá a munkáspárti politikus.

A politikai különbségek azonban eltűnnek, amint a biztonsági intézkedésekről esik szó. Setrit egyetért Benjamin Netanjahu drákói biztonsági lépéseivel. Mint mondja, a belső kerítések építése ideiglenes megoldás, így akarják megállítani a feltüzelt, gyilkosságra kész embereket.

– Beszélek arabul, állítom, hogy a túloldal tévéjéből áradó szöveg szóbeli hadviselés. Ehhez jönnek még a mecsetekbeli prédikációk, s az, amit az iskolában tanítanak. Azt sulykolják, hogy országunknak, Izraelnek nincs joga létezni – idézi fel tapasztalatait. Mint mondja, Mahmud Abbasz palesztin elnök azt szónokolja, hogy „bizonyos emberek” a mocskos lábukkal beszennyezik a Templomhegy szent földjét. Ez, véli Setrit, szinte náci beszéd, hiszen azok azt is ismételgették, hogy a zsidók nem emberek, hanem elpusztítható állati lények.

– Ezért azt mondom, hogy ezt a jelenséget nagyon komolyan kell vennünk, meg kell állítani – vélekedett. A jogászprofesszor szerint a terror új formája, illetve az új, digitális világ terrorja, ahogy az al-Kaida és az Iszlám Állam működik. Ezért szükséges elektronikus eszközökkel figyelni ezt a világot, hogy megállíthassák a terrorra készülő embereket, akik az interneten előre bejelentik: „mártírok akarnak lenni.” A szükségszerű ellenlépésekhez pedig elsősorban politikai tervre van szükség.

– Rabin a maga idejében akkor is béketárgyalásokat szorgalmazott, amikor Izraelben buszokat és éttermeket robbantottak föl. Nehéz persze, ha a másik oldalon nincs készség a kiegyezésre. Márpedig a palesztin politikusok most sajnos dicsőítik a terrorhullámot, Mahmud Abbasz is csak József sírjának felgyújtását ítélte el – összegezte véleményét pesszimista tónusban Simon Setrit.

Névjegy

Simon Setrit 69 éve született Marokkóban, és még kisgyermek volt, amikor családja Izraelbe emigrált. Jogot végzett, volt Kneszet-képviselő és miniszter munkapárti kormányokban. A közjog és a nemzetközi jog tanára a jeruzsálemi Héber Egyetemen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.