Az EMIH emlékhelyet létesít, de ennek nincs köze a kormányzati programokhoz.

Elkészült az a beadvány, amely szerint jogsértő módon állították fel a Szabadság téri megszállási emlékművet. Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s képviselő azt kéri a jegyzőtől, tegyen lépéseket a törvényesség helyreállítása, a szobor eltávolítása érdekében. A Szabadság téren közben új formákat öltve folytatódnak a tiltakozások.

A Mazsihisz elnöke szerint Schmidt Mária „kemény üzenetet” kapott a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség elnökétől.

A pharrajimos, a roma holokauszt áldozatainak számáról különböző adatokat lehet hallani, a becslések nagyságrendileg eltérnek egymástól. Balog Zoltán miniszter kijelentésére azonban – miszerint Magyarországról semmifajta roma deportálás nem történt – nehéz lenne mentséget vagy magyarázatot találni. A botrány egyre dagad.

Baloldali roma politikusok szerint le kell zárni a Pásztor-ügyet, a viták a jobboldal malmára hajtják a vizet.

A cigányság tudatában van annak, hogy mit tettek velünk, de nem biztos, hogy mások is tisztában vannak ezzel. A szeretet, a békesség és az igazság mellett állunk – mondta Csík Benedek lelkész a józsefvárosi Horváth Mihály téren. Innen indult a roma holokauszt évfordulóján rendezett emlékséta.

Örömtelinek mondott bejelentést tett Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke. Közölte, hogy Staudt Gábor parlamenti képviselő személyében pártjának sikerült megtalálnia a legalkalmasabb, leginkább rátermett főpolgármester-jelöltet. Túlságosan senki nem lepődött meg: ugyanarról a Staudt Gáborról van szó, aki a Jobbik színeiben négy évvel ezelőtt is elindult a főpolgármesteri címért. Akkor hét százalékot kapott.

A cigányok múltját mások írták, a jelenét is mások írják, a jövőjét is mások tervezik – állítja Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. A romáknak szerinte végre rá kell ébredniük: senkitől nem várhatnak segítséget, csak magukra számíthatnak. Reméli, hogy a cigány értelmiség most jelentkező, harmadik generációja változást hoz.

Ha csupán a hivatalos közleményt nézzük, olyan látszat keletkezhet, hogy Schmidt Máriának sikerült áttörést elérnie a Sorsok Háza ügyében. Ha azonban elolvassuk Heisler András, a Mazsihisz elnökének levelét is, akkor kiderül: ez távolról sincs így. Pedig az idő sürget. Heisler legalábbis úgy tudja, hogy a Sorsok Házának egy részét ősszel átadják.

A tüntetések több mint száztíz nap után szünetelnek, de csak időlegesen.

A Szabadság téren tartott szokásos demonstráció után megint tojással dobálták meg a megszállási emlékművet. A rendőrök közbeléptek.

A jegyzőhöz fordul Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő a vitatott megszállási emlékmű miatt.

Most, hogy a sasos-arkangyalos szobrot az éjszaka leple alatt felállították a Szabadság téren, s már biztos, hogy avatóünnepség sem lesz, nagy vonalakban felidézzük, miért is folyik a tiltakozás az emlékmű ellen.

Valamilyen szinten győztünk, még akkor is, ha itt áll ez a borzalom – a Szabadság téri tiltakozások egyik szervezője, Zoltai Andrea így értékelte, hogy a kormányzat nem avatja fel a sasos-arkangyalos emlékművet. A hétfő esti szokásos demonstráción több száz ember előtt Demszky Gábor volt főpolgármester is felszólalt.

Nemcsak a szoborról szól a tiltakozás, a szabadságért és a demokráciáért küzdünk – jelentette ki Magyar Fruzsina a Szabadság téren tartott alkalmi sajtótájékoztatók egyikén. A megszállási emlékmű elleni demonstrációk több szervezője már reggel fél kilenckor a téren volt. Később egyre több tüntető érkezett, de az elkövetkező órákban alig történt valami érdemleges.

Vandálbiztos kivitelben készült el a Szabadság téri szobor, a felületét antigraffiti bevonattal kezelték, de ez sem mentette meg a tüntetők fegyvereitől. Vasárnap reggel a birodalmi sas érkezésére ébredt demonstrálók döbbenten ismerkedtek az elkészült alkotással, majd a maguk részéről kefirrel és tojással avatták azt fel.

A pártok a legkisebb befektetéssel a legnagyobb hasznot akarják kivenni, politikai prédának tekintik a cigányokat – állítja Setét Jenő jogvédő, az Ide tartozunk! roma közösségi hálózat alapítója és szervezője. Attól tart, hogy a miskolci Pásztor Albert támogatása nem egyedi eset, hanem akár a baloldalon végrehajtott stratégiaváltás része is lehet. A romák számára egyetlen lehetőséget lát: tömegek mozgósítására képes önszerveződést kell létrehozni.

Gyászrendezvénnyel indult a jubileumi demonstráció: a Szabadság tériek elhunyt társukra, Lendvai Miklós matematikusra emlékeztek. Később már happening hangulat uralkodott, többen házi süteményeket osztogattak. Így ünnepelték, hogy száz napja tart a megszállási emlékmű elleni tiltakozás. Legfőképpen pedig azt, hogy a szobor még mindig nincs a helyén.