Karsai Lászlót kemény bírálatok érték. „Voltak, akik úgy érezték, a cigány történelem egy nagyon fontos korszakáról hamis, a nyilasokat és nácikat szinte már-már rehabilitáló képet vázoltam föl. Nem tartanám sem ízlésesnek, sem helyénvalónak az ilyen típusú támadásokra mással, mint álláspontom, érveim és kutatásaim meggyőző előadásával válaszolni" – reagált könyvében a történész.
Vitapartnerei – jegyezte meg Karsai – kevesellték a cigány áldozatok számát. Ugyanakkor beszélt olyan roma értelmiségivel is, aki őszinte örömét fejezte ki, hogy „csak" néhány ezer cigány honfitársunkat üldözték, ölték meg a nyilasok és a nácik. Hiszen így kevesebb embert kell gyászolnunk.
Az időközben eltelt évtizedek nem vittek közelebb ahhoz, hogy a romák által elszenvedett üldöztetés mértékéről konszenzus alakuljon ki. 2012-ben például a Tom Lantos Intézet, amely a Páva utcai emlékközponttal közösen szervezett megemlékezést a pharrajimosról, közleményében ezt írta: a magyarországi cigányok közül „egyes feltételezések szerint 60-70 ezren, mértéktartóbb becslések alapján 20-30 ezren estek" áldozatul.
Szita Szabolcs történész, a Páva utcai központ akkori igazgatója a mértéktartóbb adatot is „elképesztőnek" nevezte. A magyarországi roma áldozatok száma szerinte is néhány ezerre tehető. „Sajnos, ez már valószínűleg valamilyen számháború része" – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva.
Bársony János, a téma egyik kutatója tízezer körülire becsüli a magyarországi romák veszteségét. Bársony érvelése szerint pontosabb számot azért nehéz mondani, mert a levéltári anyagok hiányosak, a romák esetében gyakran nem is készültek írásos dokumentumok.
Mivel az emancipáció elmaradása folytán a romák nem voltak irigyelt, gazdagnak tartott versenytársak, nem volt szükség jogfosztó, az emancipációt visszacsináló törvények, rendeletek meghozatalára. Döntő többségük addig is jogfosztott volt – fejtette ki a Beszélőben megjelent korábbi tanulmányában Bársony. Szegények lévén nem volt értelme államilag szervezett kirablásuknak. Addig is gettószerű, elkülönített telepeken éltek, így nem volt sok értelme jelképes gettóba szorításuknak sem.
Bársonyéhoz hasonló álláspontot képvisel a cigány kulturális elit egyik legismertebb alakja, Bari Károly költő, műfordító is. Tavaly kiadott háromkötetes műve bevezetőjében azt írja: sem a „buzgó" csendőrök, sem a németek nem iktatták, hány cigányt öltek meg a faluvégeken, az utak szélén és a különféle helyeken. Nem iktatták azt sem, hány cigány halt meg a csendőrök és a németek embertelen bánásmódja miatt. Bari Károlynak egyre inkább az a szomorú meggyőződése, hogy minimum az ötvenezres szám a reális.
|
| Banczik Róbert / Népszabadság |
Ehhez képest Karsai László a hvg.hunak idén tavasszal kijelentette: azóta, hogy a roma holokausztról szóló könyve megjelent, „a Yad Vashem Archives Magyarországi Kutatócsoportja vezetőjeként munkatársaimmal együtt körülbelül 4 millió eddig nem ismert levéltári dokumentumot tártunk fel az 1938-1949-es korszakból. Ma már inkább hajlok arra, hogy becslésemet lefelé módosítsam: körülbelül 5-8 ezer lehetett az üldözöttek és mintegy ezer fő a halottak száma".
A pharrajimos összes áldozatát illetően is nagyok az eltérések, a becslések a néhány tízezertől a több százezren át a másfél millióig terjednek. Most hétvégén, a Nehru parton tartott civil megemlékezés során a félmilliós adat hangzott el. A gyásznap alkalmából kiadott pártközleményekben a legkülönbözőbb számok szerepeltek – hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt.
Ilyen szempontból tehát akár létjogosultsága is lehet annak, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában „csúnya számháborúról" beszélt. Más kérdés, hogy a miniszter – aki pedig református lelkészként részt vett egy budapesti megemlékezésen – a legkevésbé sem tanúsított tapintatos magatartást, sokkal inkább a kegyeletsértés határát súrolta, amikor pont a pharrajimos nemzetközi emléknapján adott hangot véleményének.
Csakhogy Balog Zoltán ugyanebben a rádióműsorban mondott mást is. Elismerve Magyarország „érintettségét" közölte: „fontos tudni, hogy Magyarországról semmifajta roma, cigány deportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték."
Állítása teljes mértékig védhetetlennek tűnik.
Hogyan kerültek Ausztriába a romák? Repültek? Maguktól mentek oda? Netán Gábriel arkangyal vitte őket? – kérdezte Daróczi Ágnes kisebbségkutató hétfőn, a megszállási emlékmű elleni Szabadság téri demonstráció egyik felszólalójaként. A miniszter szavai szerinte csak még fontosabbá teszik azt a követelést, hogy a roma holokausztról és a roma történelemről szóló tárgyilagos ismeretek kerüljenek be a Nemzeti Alaptantervbe, az általános és középiskolák, főiskolák és egyetemek tananyagaiba.
Daróczi Ágnes emlékeztetett rá, hogy a komáromi Csillagerőd annak idején elsősorban roma gyűjtőtáborként működött, ahonnan heti rendszerességgel indultak szállítmányok különféle lágerekbe, egyebek mellett Buchenwaldba és Dachauba. Daróczi neveket olvasott fel: olyan cigány áldozatok neveit, akiket az egyik komáromi transzporttal vittek a pusztulásba.
A „számháborút" Daróczi Ágnes az áldozatok emlékéhez méltatlannak tartja. A legnagyobb baj az – mondta lapunknak –, hogy a roma holokauszttal kapcsolatban még mindig nincsenek olyan kiterjedt, megfelelően támogatott kutatások, amelyek révén részletesen feltárható lenne a múlt.
A minap emlékkoncertet rendeztek a Páva utcai központban. Raduly József, a Művészeti-Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnöke a megemlékezésen arról beszélt, hogy Magyarországon a nyilas hatalomátvételt követően kezdődött meg a cigányok szervezett összegyűjtése. A legnagyobb gyűjtőpont – hangsúlyozta Raduly – a komáromi Csillagerőd volt, ahol ötezer romát zsúfoltak össze embertelen körülmények között. A Roma Sajtóközpont kötetében olyan cigány túlélők is megszólalnak, akiket Komáromból hurcoltak el.
Balog Zoltán miniszternek máshonnan is ismerős lehetett volna a komáromi Csillagerőd. A saját kormánya által meghirdetett emlékév tervezett, tavaly ősszel kiadott programjai között az szerepelt: augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján történelemtanárok találkozója lesz a komáromi Csillagerődben, hogy megemlékezzenek a roma deportálásokról. Ugyanekkor és ugyanitt – szintén a roma holokausztot bemutató programok sorában – konferenciát is rendeznek a Tom Lantos Intézet és a komáromi múzeum közreműködésével. (Az intézettől és a múzeumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendezvényt végül nem tartották meg.)
A miniszter kijelentése óriási botrányt kavart. Roma szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoznak. A Demokratikus Koalíció szerint például Balog nyíltan relativizálja a holokausztot. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy a minisztertől „minden történelemtudományi kutatásnak ellentmondó, egyértelműen hazug, tűrhetetlen szavak hangoztak el Európa közepén 2014-ben": Balog Zoltánnak ezért azonnal távoznia kell miniszteri posztjáról.
