galéria megtekintése

A pharrajimos fájdalmában még alig osztozik az állam

1 komment


Czene Gábor

A cigányság tudatában van annak, hogy mit tettek velünk, de nem biztos, hogy mások is tisztában vannak ezzel. A szeretet, a békesség és az igazság mellett állunk – mondta Csík Benedek lelkész a józsefvárosi Horváth Mihály téren. Innen indult a roma holokauszt évfordulóján rendezett emlékséta.

Az emlékműnél
Az emlékműnél
Banczik Róbert / Fotó

1944 augusztus másodikáról harmadikára virradóra a nácik közel háromezer romát pusztítottak el az auschwitzi haláltáborban. A Cigány Világszövetség 1972-es határozata óta ez a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.

A pharrajimos, a roma holokauszt hetvenedik évfordulóján különösen fontosnak tartjuk, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a II. világháború náci népirtásának roma áldozatairól. Éppen ezért mi, roma emberek, aktivisták, szervezett közösségek közösen szólítunk meg mindenkit, aki főhajtással vagy koszorúval, egy mécsessel vagy a puszta jelenlétével tisztelegni akar ártatlan áldozataink előtt: tartsanak velünk az emléksétán! – állt a „központi civil megemlékezést” szervező Roma Holocaust Emlékbizottság közleményében.

 

Több százan tettek eleget a felhívásnak. A Horváth Mihály téri templomnál gyülekező roma és nem roma megemlékezők cigány zászlókat lengettek, a tragédiát felidéző korabeli fotókat tartottak a magasba. Sokan barna háromszöget viseltek. (A lágerekben ez szolgált a cigányok megjelölésére.)

A Horváth Mihály térről indultak
A Horváth Mihály térről indultak
Banczik Róbert / Fotó

Induláskor az első sorokban – kiosztott szöveg alapján – a Bella ciao (csáó) olasz partizándal cigány változatát énekelték. Így kezdődik: „Ávilász o gyész, Ánglá lészé gélém”. Aztán következett a cigány himnuszként emlegetett „Zöld az erdő, zöld a hegy is”.

A menet rendőri felvezetéssel a Nagykörúton át vonult a Dunánál lévő Nehru partra, a roma holokauszt emlékműve közelében felállított színpadhoz. Az út során csatlakozókkal és ott várakozókkal együtt csaknem félezresre nőtt a tömeg. Az első sorban ült az izraeli nagykövet és az amerikai nagykövetség képviselője. Ellenzéki politikusok is eljöttek – Bauer Tamás, Juhász Péter, Kónya Péter, Kunhalmi Ágnes, Lendvai Ildikó, Szabó Rebeka vagy például Szigetvári Viktor –, a kormányzat és a Fidesz-KDNP ismert képviselői közül viszont nem láttunk senkit.

Setét Jenő, a szervezők nevében felszólaló civil aktivista elmondta, hogy hiába pályáztak, nem jártak sikerrel: a rendezvényt állami, kormányzati támogatás nélkül kellett megvalósítaniuk. A megemlékezés méltó megtartását civil és egyházi szervezetek, magánszemélyek adományai tették lehetővé.

A roma holokausztról keveset tud még az ország - a történelemoktatásnak sem része
A roma holokausztról keveset tud még az ország - a történelemoktatásnak sem része
Banczik Róbert / Fotó

A megsemmisítéshez vezető út sok-sok állomásból áll, és például olyan kijelentésekkel kezdődik, amelyek kollektív módon bűnözőnek bélyegeznek egy népcsoportot – figyelmeztetett Setét Jenő. Az utókor érzéketlenségét illusztrálva elmesélte, hogy a közelmúltban egy csehországi településen járt: ahol annak idején cigány koncentrációs tábor volt, most uniós pénzekkel segített disznófarm működik.

Setét Jenő kérte, hogy minél többen írják alá azt a kormányzatnak szánt petíciót, amely kéri: a roma holokausztról és a roma történelemről szóló tárgyilagos ismeretek kerüljenek be a Nemzeti Alaptantervbe, az általános és középiskolák, a főiskolák és egyetemek oktatási tartalmaiba.

Az égiek a megemlékezőkkel voltak: a környéken ömlött az eső, de a Nehru partot elkerülte a zivatar. A több órán át tartó megemlékezés koszorúzással ért véget.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.