Nem kérnek a romák a vajdarendszerből

Az integrációval kapcsolatban csupán olyan szempontból ért egyet Pásztor Alberttel, hogy az eddigi programok csekély eredménnyel jártak. Ezzel együtt óriási szükség van jól működő integrációs programokra – hangsúlyozta az MSZP-s képviselő. A cél az, hogy a cigányság szerves részévé váljon a társadalomnak. Teleki László az oktatásügyet hozta példaként: ha nem biztosított a megfelelő szülői háttér, akkor tanodai és más programokkal kell elérni, hogy a roma gyerekek is esélyt kapjanak.

Teleki a legkevésbé sem gondolja, hogy a ma már antidemokratikus vajdarendszer és a roma közösségekben elkülönülten létező „cigánytörvények” bevezetése járható út lenne. Az ilyesmi nem fér össze a jogállammal. Az MSZP-s képviselő az önkormányzati választás után szeretne asztalhoz ülni Pásztor Alberttel, és megbeszélni vele ezeket a kérdéseket. Jó lenne minél előbb lezárni a Pásztor-ügyet, ami rendkívüli módon árt a cigányságnak, és amiből csak a jobboldal meg a szélsőjobboldal húz hasznot – állapította meg Teleki László.

Ugyanígy gondolja a gyomaendrődi Dógi János, a Demokratikus Koalíció Országos Tanácsának tagja is. Dógi – aki régebben az MSZP roma tagozatának vezetője volt – elmondta, hogy nem támogatta Pásztor Albertet. A DK-n belül erről kemény vita volt, az elnökség végül kiállt Pásztor mellett.

– Egy demokrata attól demokrata, hogy tudomásul veszi a testületi döntéseket azokban az esetekben is, amikor nem ért velük egyet – jegyezte meg Dógi János. Meggyőződése, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök demokrata, a DK pedig demokratikus párt, ahol nincsenek rasszisták. Bizonyos fogalmakat azonban nem árt tisztázni. A DK köreiben is felmerült például, hogy a vajdarendszer esetleg jó megoldás lehet. Dógi János határozottan állítja, hogy a vajdarendszer nem fér bele a demokratikus jogállam kereteibe. Úgy érzi, sikerült meggyőzni párttársait is, és a DK többsége most már ugyanúgy ellenzi a vajdarendszert, ahogyan ő. Dógi János reméli, a párt vezetői ennek a véleményüknek alkalmas időpontban nyilvánosan is hangot fognak adni.

Magyarázatot követelnek Balogtól

A Roma Sajtóközpont hétfőn a roma holokauszt túlélőivel készített interjúkat hozott nyilvánosságra – így reagálva arra, hogy vasárnap Balog Zoltán humánminiszter egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: csak Ausztriából vitték el a romákat, Magyarországról nem történt deportálás. A roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából a tárcavezető a Kossuth rádióban azt is kifejtette: „vigyázni kell, hogy a cigányságban ne tengjen túl az áldozatmentalitás, mert az a saját belső erejét, erőforrásait veszi el az újrakezdéstől”.

Bruzák Noémi / MTI

Balog az interjúban óva intette a cigányokat attól, „hogy túlságosan erre az identitáselemre koncentráljanak, mert ma már a zsidóságban is nagyon sokan eljutottak odáig, hogy ha a zsidó identitásnak egyetlen vagy a legfontosabb alkotóeleme az, hogy volt holokauszt, és hogy mi áldozatuk vagyunk, az egyszerűen egy olyan belső zavart, skizofréniát okoz, ami nem a jövőt szolgálja”.

A Roma Sajtóközpont válaszul olyan interjúkat ajánlott a miniszter figyelmébe, amelyekben Magyarországról elhurcolt romák emlékeznek a deportálásuk körülményeire. Az egyik asszony, Lendvai Ilona így emlékezett: „Tüskeváron éltünk. Négyen vótunk testvérek, én hat éves vótam, mikor édesapánk elveszett. Eldeportálták a németek, negyvennégyben. A cigány neve Csuri vót, Lendvai Istvánnak hívták. Onnan, Komárombúl vitték el az apámat, mindkét nagyapámot, meg a nagybátyáimat Németországba és Dakhajóba. Egy anyai nagybátyám gyütt vissza, rá három évre.

Azóta ő is meghalt szegény. Az gyütt vissza egyedül ennyi családbúl.”

Az Együtt–PM Szövetség közleményben tiltakozott Balog Zoltán kijelentései miatt. Mint írták, elvárják a minisztertől, hogy kérjen bocsánatot azoktól, akiket megsértett, és azoktól, akiknek emlékét megalázta. Szerintük a tárcavezetőnek magyarázatot kell adnia: tudatlanság vagy a történelemhamisítás szándéka vezérelte-e. (Hírösszefoglalónk)