Maradnak, amíg az emlékmű marad

A téren most a Szabadság Színpad elnevezésű csoport égisze alatt zajlanak a demonstrációk. A szervezésben olyanok vesznek részt – Bárdos Deák Ágnes, Beleznay Ibolya, Némethi Gábor vagy például Sebő Gábor –, akik az elmúlt hónapokban is a Szabadság téren tüntettek. Ezzel párhuzamosan zajlanak az úgynevezett Eleven emlékmű-beszélgetések is.

Az Eleven emlékmű mozgalom alapítói – közöttük Béndek Péter, Jovánovics György, Nemes Csaba, Rényi András – márciusban flashmobot hirdettek a Szabadság térre, és arra kértek minden magyart, vigyen magával egy-egy emlékkövet, mécsest, személyes tárgyat az akkor még csak papíron létező megszállási emlékműhöz. (A békemenetes Bencsik András a közelmúltban ezeket a tárgyakat bírta „szemétgyűjteménynek” nevezni.)

A „történelmi szempontból hazug, esztétikailag giccses és ízléstelen emlékmű” ellen tiltakozó Eleven emlékmű mozgalom április közepén bejelentette, hogy minden hétköznap beszélgetéseket szervez a Szabadság téren. A különféle közéleti és emlékezetpolitikai témákról tartott beszélgetéseket Horváth Balázs Byron és Kertész Noémi moderálja. Az Eleven emlékmű úgy döntött, hogy egészen addig folytatja a beszélgetéseket, amíg a Szabadság térről törvényes keretek között el nem távolítják a sasos-arkangyalos szobrot.

Pásztor Tibor V. kerületi szocialista képviselő – az egyik Szabadság téri demonstráló észrevétele nyomán – arra a következtetésre jutott, hogy az emlékművet jogsértően állították fel. A kerületi önkormányzat, pontosabban a jobboldali többség januárban megadta ugyan a tulajdonosi hozzájárulást, de a kormány ezt követően elhalasztotta a március 19-re tervezett szoborállítást. Az emlékműről szóló eredeti kormányhatározat hatályát veszítette, így az annak nyomán adott tulajdonosi hozzájárulás sem érvényes.

Fémrudak helyett már csak rendőrökből áll a kordon Teknős Miklós / Népszabadság

„Az új kormányhatározat felkérte az önkormányzatot a »szükséges döntések« meghozatalára, újabb tulajdonosi hozzájárulás viszont nem született” – érvel Pásztor Tibor. Az MSZP-s politikus nemrég a kerületi jegyzőhöz fordult. Egyértelmű – olvasható beadványában –, hogy az építkezés megkezdése, április 8-a óta a „kivitelező jogtalanul használja a területet, illetve jogtalanul kért arra birtokvédelmet”.

Pásztor egyfelől azt kéri a jegyzőtől, szabjon ki bírságot a közterület engedély nélküli használata miatt, másrészt intézkedjen, hogy megszűnjön a törvénysértő állapot. Ennek legegyszerűbb formájaként javasolja a jegyzőnek, „tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szobrot a kivitelező eltávolítsa, és a területet eredeti állapotában visszaállítsa”.

Válasz még nem érkezett, de a közállapotok és a politikai viszonyok ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy Pásztor Tibor megalapozottnak tűnő beadványa ellenére a szobor marad a Szabadság téren. A tiltakozók alighanem kénytelenek hosszú távra tervezni.

„Ha beköszönt a tél, akkor magánlakásokba vagy intézményekbe költözünk, ha újra jó idő lesz, visszamegyünk a Szabadság térre” – mondta Horváth Balázs Byron. Közlése szerint a Szabadság Színpad és az Eleven emlékmű igyekszik szoros együttműködést kialakítani, de a két kezdeményezés más stratégiát követ. A Szabadság Színpadon a demokrácia védelmében fellépő szervezetek, adott esetben pártok is lehetőséget kapnak. Az Eleven emlékmű viszont teljesen független a pártoktól: a beszélgetéseken magánszemélyek a saját véleményüket képviselve szólalnak meg.

„A demokráciából átmentünk valami másba. Pontosan még nem tudjuk, mi ez a valami, de egy dologban biztosak lehetünk: a jelenlegi államszerkezet teljesen átírja az életünket” – konstatálta Horváth Balázs Byron. Az Eleven emlékmű célja, hogy hasonló körök sokasága jöjjön létre, az állampolgárok tudatosabban foglalkozzanak a közügyekkel, a társadalomban kialakuljon a tekintélyelvűséget elutasító önvédelmi mechanizmus.